A múzeumi régészek feladatkörébe nem csupán a beruházások előtti nagyfelületű ásatások lebonyolítása tartozik, hanem a különböző jellegű régészeti érintettségű bejelentések kivizsgálása is. Ilyen okból keresett meg minket Rédai Diána kétpói lakos azzal, hogy vélni sejti, hol lehetett a középkori Kétpó egykori temploma. A templomos helyek elég jellegzetesek, könnyen azonosíthatók, ugyanis általában kiemelkedő magaslaton helyezkednek el, környékük leletanyagban gazdag és gyakran meglehetősen sok kőtörmelék, valamint embercsontok is kísérik e helyeket. Ezen okokból kifolyólag ritka, hogy napjainkig ismeretlen maradjon egy ilyen régészeti terület, így első alkalommal mi sem gondoltuk, hogy valós lehet a feltételezés, ennek ellenére természetesen utánajártunk a bejelentésnek. Beszámoló egy 2020 őszi fémkeresőzésről! 

Számos esetben igyekszünk hangsúlyozni, mennyi mindent köszönhetünk a múzeumunkkal együttműködő, önkéntes fémkeresősökből álló, lelkes csapatunknak. Az alábbi leletmentés története is nekik köszönhető.

A jelenlegi pandémiás helyzetben múzeumunkban zárt ajtók mögött folyik csupán a munka, a kiállításaink nem látogathatók és rendezvényekkel, izgalmas témájú előadásokkal sem vendégelhetjük meg látogatóinkat. Ennek kárpótlására igyekszünk az online térben minél több érdekességgel, beszámolóval kedveskedni a történelem és a régészet iránt érdeklődő publikumnak. Jöjjön most egy írás egy tavaly nyári eseményről!

1. kép

Az idei év nyarán a Damjanich János Múzeum régészeti osztálya Besenyszög és Szolnok határában több régészeti lelőhelyen is végzett feltárást. A kiváló fekvésű területen számos korszak emlékei kerültek elő a neolitikumtól az újkorig. Az alábbi bejegyzésben röviden beszámolunk az itt elvégzett munka eredményeiről.

Idén tavasszal is folytatódtak a Tisza hullámterének rendezéséhez kapcsolódó próbafeltárások. Március és május hónapok között összesen három lelőhelyet vizsgáltunk meg és mintegy 8000 négyzetmétert tártunk fel. Két terület Vezseny közelében, egy pedig Tiszajenő határában feküdt. Találtunk újkőkori, rézkori, bronzkori, népvándorláskori és középkori leleteket. Az alábbi bejegyzésben a régészeti feltárást és az előzetes eredményeket mutatjuk be.

2019 őszén a szolnoki Damjanich János Múzeum egyik régész csapata a Tisza jobb partjának ártérrendezési munkálataihoz kötődően próbaásatásokat végzett Szolnok északi határában és Besenyszög környékén. A kutatás közel 70 árokban és többezer négyzetméteren zajlott, aminek köszönhetően az elmúlt 8000 év szinte minden nagyobb korszakából kerültek elő leletek. A feltárások tapasztalatiról és előzetes eredményeiről röviden most az alábbi bejegyzésben számolunk be.

2013 és 2014 között egy évet töltöttem Indonéziában, a közép-jávai Semarang városa fölé magasodó Ungaran vulkán északnyugati lábánál. A tanulmányi kaland lezárásaként, akkor egy rövid történeti-régészeti esszét állítottam össze a fantáziámat leginkább megmozgató időszakról a hindu-buddhista királyságok periódusáról. Most ezt az archív bejegyzést elevenítem fel, mivel a felületen, ahol eredetileg megjelent, az ELTE Régészettudományi Inezét 'Ásónyomon' című blogján, már nem elérhető. Másrészt Indonéziáról - sajnos - szinte kizárólag csak Bali és a tengerpartok jutnak a többség eszébe, talán ez a kis rövid írás megmutatja az ország egyéb oldalait is.

Vulkánokat szemlélő Buddha szobor. Borobudur, Közép-Jáva. (Fotó: F. Kovács Péter)

2013 és 2014 között egy évet töltöttem Indonéziában, a közép-jávai Semarang városa fölé magasodó Ungaran vulkán északnyugati lábánál. A tanulmányi kaland lezárásaként, akkor egy rövid történeti-régészeti esszét állítottam össze a fantáziámat leginkább megmozgató időszakról a hindu-buddhista királyságok periódusáról. Most ezt az archív bejegyzést elevenítem fel, mivel a felületen, ahol eredetileg megjelent, az ELTE Régészettudományi Inezét 'Ásónyomon' című blogján, már nem elérhető. Másrészt Indonéziáról - sajnos - szinte kizárólag csak Bali és a tengerpartok jutnak a többség eszébe, talán ez a kis rövid írás megmutatja az ország egyéb oldalait is. 

Relief részlete Borobudurban (Fotó: F. Kovács Péter)

A szolnoki Damjanich János Múzeum évek óta dolgozik együtt civil önkéntesekkel, akiknek egy jelentős csoportját a régészet és a múlt iránt - gyakran megszállottan - érdeklődő „fémkeresősök” alkotják. A régészeti osztály 2015 óta tart fent egy a kölcsönösség elvén alapuló régészeti programot, ennek keretein belül az eltelt öt évben számos egyedülálló lelet talált otthonra a múzeumban, valamint több korábban ismeretlen régészeti lelőhely került a látókörünkbe, az önkéntes segítőinknek köszönhetően. Az alábbi rövid beszámolóban egy 2019 őszén előkerült leletegyüttest mutatunk be röviden. A lelőhely nevét szándékosan fedi homály, így kívánjuk megvédeni a település környékét a fosztogatóktól és az illegális fémkeresőzéstől.

El tudod képzelni, hogy egy alig 21 ezer fős népességgel rendelkező szigetcsoporton a turizmus húzó ágazatát a régészet adja? Az Észak-Skóciában található Orkney- szigeteken ugyanis ez a helyzet. Ezen a gyönyörű, de rendkívül szeles szigetcsoporton dolgozhattam 2 hónapot 2019 augusztusától októberig. Ez idő alatt az ORCA (Orkney Research Centre for Archaeology) intézetében munkálkodhattam, ami tulajdonképpen az University of Highlands and Islands egyetemével működik együtt, annak egy kutató intézete.

Ring of Brodgar újkőkori kőkör háttérben a Harray- tóval