Többször írtunk a Szolnoki Régészet hasábjain a klasszikus értelemben vett régészettudomány határán elhelyezkedő irányzatokról. Áttekintettük a tragikus sorsú Franklin-expedíció kutatását (bővebben itt), a közelmúlt emberi hagyatékát vizsgáló régészeti irányzatokat (itt) és a sci-fi határát átlépve fantáziáltunk a világűr régészetéről (itt). Jelen írásban ismét a régészet határát súroljuk, de most az emberiség történetének legtragikusabb mementóit tárjuk fel: a tömegsírokat.

Igazságügyi régészek és antropológusok dolgoznak az argentin "piszkos háború" egyik tömegsírjának feltárásán
(Bővebben itt)

A Damjanich János Múzeum Régészeti osztálya a jövőbeli M-44 gyorsforgalmi út építéséhez kapcsolódóan ún. teljes felületű megelőző régészeti feltárást folytat. A munka során egy nagy kiterjedésű újkőkori település részletét sikerült megfigyelni. Az időszak az újkőkor középső fázisához tartozik, mely korszak embereit a régészeti terminológia az "alföldi vonaldíszes kerámia-kultúra" elnevezéssel illeti (röviden AVK).

Sokan gondoljuk úgy, hogy a régészet egyike a világ legizgalmasabb tudományos területeinek. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint hogy számos regény, novella, film, sorozat épült régészek kalandjaira, melyek milliókat tartottak, tartanak izgalomban. A (POP)kultúra sorozatban azokat a szórakoztatóipari alkotásokat vesszük lajstromba, melyek valamilyen módon a régészetből merítenek ihletet.
Eddig két ilyen jellegű írás született a blogon:

1. Xenorégészet 

2. A világűr Robinzonjai

A szolnoki vár 7. szelvénye a teljes kibontás után. Az itt található objektumokból melybe több épület is tartozik, jelentős mennyiségű késő-középkori leletanyag került a felszínre.

A régészet egy olyan speciális tudományterület, mely számos más diszciplína módszereit használja fel pl. genetika, anyagtudományok, földtudományok, stb. Alapvető módszere az ásatás és a tárgyi hagyaték elemzése. Célja ezzel az emberi történelem, az emberi történetek megismerése, feltárása és rekonstruálása. Ezáltal a régészet képes szóra bírni a látszólag néma múltat. Ennél fogva a régészet módszerei nemcsak a régmúlt eseményeinek megismerésére alkalmasak, hanem akár a közelmúlt történéseinek feltérképezésére is. Tártak fel régészeti módszerekkel napóleoni harcmezőt, II. világháborús koncentrációs tábort és amerikai rabszolgatelepet egyaránt. Számos igazalmásabbnál izgalmasabb példát hozhatnánk, de most a nyári melegben a (valamikori) örök fagy birodalmába, az Északi sarkkörön belülre lépünk és eredünk Sir John Franklin elveszett expedíciójának nyomába. Választásunkat az AMC The Terror című sorozata sugallta, mely – bizonyos egyértelműen fiktív elemeket leszámítva – meglepő részletességgel tárta a nézők elé a tragikus sorsú expedíció történetét. Mindehhez nagyban támaszkodott a régészet eredményeire (is).

 
Fejfák a Beechey szigeten

Érdekel, hogyan éltek az emberek az Árpád-házi királyok korában? A Régészet Napján megtudhatod! A szolnoki Damjanich János Múzeum idén is várja a kedves érdeklődőket. Programjaink során végig követhetővé válik a régészeti leletek sorsa egészen az előkerülésük pillanatától, a restaurátor műhelyen át a kiállító polcra való kerülésükig. Május  26-án, szombaton délelőtt a jelenleg is zajló Szolnoki Vár ásatásának a kulisszái mögé lehet bepillantani, míg délután tárlatvezetések, előadások, kézműves foglalkozások, harci bemutatók és sok egyéb izgalmas program fogadja majd az archeológia iránt érdeklődőket. Az elmúlt hónapokban több szenzációs lelet is előkerült megyénkből, melyek a Régészet Napja alkalmából kiállításra is kerülnek. Az év első hónapjaiban, Szolnok szélén az Ipari Park területén végeztünk ásatásokat, ahol egy igen jelentős, árpád-kori települést, és a hozzá tartozó kőtemplom alapjait, harangtöredékeket és egyéb izgalmas leleteket találtunk. Május elején egy bejelentés során került elő egy rendkívül értékes, 11 kg súlyú török kori ezüst érmékből álló kincs. Ha nem akarsz lemaradni ezen nem mindennapi tárgyak megtekintéséről, itt a helyed! ;)
A részvétel INGYENES!

Május első napjaiban értesítették a Damjanich Múzeumot, egy építkezés során talált kincsleletről.

A bejelentő – köszönjük ezúton is, hogy nem hagyta elveszni ezt az egyedülálló leletet – Csatári Gábor kicsit aggódott, hogy le fogjuk állítani a gabonaszárító építését. Természetesen nem tettünk ilyet, nem tartozik feladataink közé semmilyen munka akadályozása.

Térjünk a lényegre; az első mérés alapján 10,5 kg a megtalált kincs nyers súlya, vagyis mosás, restaurálás előtt. Az érmék mennyiségét 5000-8000 darabra becsüljük, mert nem egyforma súlyú és méretű pénzekből áll a lelet. A pénzeket egy egyszerű, korongolt agyagedényben rejtették el, melyet egy kis fedővel zártak le. A megtalálás során az edény megsérült, de teljesen rekonstruálható.

A rizs az emberiség egyik legfontosabb alap élelmiszere. A Föld népességének nagyjából 60% fogyasztja, mint fő táplálékot. Természetesen Kína a listavezető, ahol 2016/2017-ben mintegy 177000 tonna rizs fogyott. India a második 97000 tonnával, Indonézia pedig a harmadik 37600 tonnával. De hol és mikor fonódott össze ilyen szorosan a kelet sorsa ezzel a növénnyel? A kérdésre a régészet adhat választ, de mielőtt rátérünk, érdemes tisztázni néhány alapfogalmat a rizzsel kapcsolatban.