Az elmúlt napokban jelent meg a Magyar Nemzet online és nyomtatott verziójában egy írás az alábbi címmel.

Űrrégészet? Na, ne már!

Izgalmas kutatás, bár az amerikaiak hadilábon állnak a fogalmakkal

(Balogh Roland, 2016. november 26. szombat 19:03, http://mno.hu/tortenelem/urregeszet-na-ne-mar-1373463)

Ennek kapcsán szeretnék néhány gondolatot megosztani a kedves blogolvasókkal, és egy talán kissé szokatlan, de annál izgalmasabb területre kalauzolni a bátor vállalkozókat.

„A történelem az, amikor elmondjuk, hogy mi történt, a régészet a lenyomata annak, ami valójában történt.” Robert Maxwell a csernobili atomkatasztrófa helyszínét kutató régész

http://news.nationalgeographic.com/2016/04/20160428-Chernobyl-Pripyat-archaeology-abandoned-ruins-nuclear-disaster-Pompeii-Ukraine/

Gázmaszkok Pripjatyban 

Már a cím önmagában helytelen következtetések levonására próbálja rávezetni az óvatlan olvasókat. Űrrégészet? Na, ne már! Igen, űrrégészet. A kifejezés hallatán senki sem vonható kérdőre, ha rögtön földön kívüliek és UFO-k jutnak az eszébe, netán a népszerű sorozatnak, az X-aktáknak az archeológiába átültet változata, ahol Mulder fáradságot nem kímélve próbálja a beruházókat meggyőzni a páratlan Klingon lelet értékéről. De nem, nem erről van szó. A viccet félretéve ahhoz, hogy teljes legyen, a kép egy kicsit messzebbről kell kezdeni.

Sci-fi: elméleti halmazábra az emberi és földön kívüli repülés stb...területek felosztásáról

A régészet talán az emberiség egyik legkomplexebb tudományterülete. Ugyanis ha korrektek akarunk lenni, akkor azt kell mondanunk, hogy a régészet az ember által hátrahagyott anyagi emlékek vizsgálatával foglakozik, és ezeken keresztül próbál a valamikori lét történeti valóságára következtetni, annak minden területére, teljes spektrumára kiterjedően, az egyén identitásától az eszközkészítés mikéntjéig. Természetesen ez a valóság soha sem lesz tökéletesen megismerhető, de az elméleti modelleken keresztül vizsgálható a gyakorlati módszerek eredményeinek felhasználásával. Mégis milyen módszerek alkalmazhatóak? Az első, melyet mindenki ismer, az ásatás. Persze önhittség lenne azt állítani, hogy ez kizárólagosan a régészeté. Nem, a paleontológia ugyanúgy használja az ásatási technikákat. Az egyetlen és lényeges különbség az a tárgy, hiszen a régészetben ez az ember, a paleontológiában az őslények. Milyen módszerek vannak még? Fizikai, kémiai, biológiai, embertani, genetikai, geológiai, földrajzi, klimatológiai, matematikai, asztrológiai, nyelvészeti, stb… különféle megközelítések használhatóak, persze azt mindig a feltett kérdésre keresendő válasz természete adja meg, hogy éppen mit szükséges használni.

Feltárt lövészárkok a nyugati fronton

Itt térjünk most át arra, hogy milyen időbeli keretek közé szorítható a régészet. A rövid válasz: semmilyen. Az emberi múlt, legyen az közeli vagy távoli, fajunk saját magunk megismerésének egyik legizgalmasabb területe, és csak egyetlen tudományhalmaz, a régészet az, amely képes ezt a hátramaradt anyagi emlékek, az anyagi kultúra alapján vizsgálni. Ma a 21. században az európai és a történeti fejlődés sajátságai miatt a módszertanilag igen fejlett észak-amerikai kutatók számára elfogadottá vált, hogy akár 100 éves vagy 50 éves emlékeket régészeti módszerekkel vizsgálnak. Álljon itt néhány példa:

• háborús helyszínek (hadszíntér kutatás)
• 19-20. századi üzem- és gyárépületek (ipari régészet)
• 17-19. századi tanyahelyek, telepek (történeti régészet)
• 20. századi katasztrófák és elhagyott területek (pl. Csernobil)
• mindennapi használati tárgyak és életterek vizsgálata (a jelen régészete)
• ma is élő természeti népek vizsgálata (etnoarcheológia)

Az elmúlt években folytak ásatások Chełmno, Treblinka, Sobibór és Bełżec területén. A cél a valamikori haláltáborok egyes „tevékenységi körzeteinek” meghatározása és elkülönítése (is) volt. Robert Maxwell ausztrál régész 20. századi, rövid idő alatt felhagyott épületeket és területeket vizsgált. Célja a hirtelen bekövetkező változások lenyomatának kutatása, az ideológia és az anyagiság kapcsolatában bekövetkező folyamtok függvényében (katasztrófák, rendszerváltások). Be kell látni, hogy a régészet már nem az, mint évtizedekkel ezelőtt. Órási elméleti és módszertani fejlődésen esett át, melynek része az űrrégészet. Helyesebben a világűr felfedezésének régészete.

Lerombolt sobibóri gázkamrák feltárás közben

A MNO-n megjelent írásban többek között alapvetően félrevezető, hogy mintha azt a benyomást akarná kelteni a szerző, hogy az egyszeri amerikai ember nem tudja, mi az a régészet illetve azt, mi számít réginek. Ugyanakkor ez Magyarországon is így van, hiszen itthon is jobban ismerik Indiana Jonest, mint Colin Renfrewet, de ennek semmi köze az űrrégészethez.

Ha valakinek felkeltette az érdeklődését a téma (melynek könyvtárnyi irodalma van), a jelenkori múlt régészetéről a következő átfogó írást ajánlom:

Alfredo González-Ruibal: Archaeology of the contemporary past.

http://digital.csic.es/bitstream/10261/109507/1/Archaeology%20of%20the%20Contemporary%20Past.pdf

Alice Gorman munkái:

https://flinders.academia.edu/AliceGorman

Korábban egy könyvajánlóba bújtatva írtam a xenoarcheológiáról:

http://szolnokiregeszet.blog.hu/2016/11/28/_pop_kultura

F. Kovács Péter
régész