A régészek munkája gyakran hasonlítható egy nyomozáshoz, vagy egy kirakós játékhoz. A különböző tárgyi leletek, vagy tárgycsoportok alapos kutatásával és helyes értelmezésével szinte puzzle-szerűen kerülnek egymás mellé a régmúlt kirakósának darabkái. Jelen esetben a kelta kor üvegkarpereceinek vizsgálatával sikerült közelebb kerülni az Alföld ’ókorának’ megismeréséhez. Esetünkben ez most csak egy apró tárgycsoportra korlátozódik az üvegkarperecekre, azonban ezek is fontos információkat tartalmaznak területünk Kr. e. III-II. századi történetéről.

Úgynevezett 'Érsekújvár' típusú karperec, ilyen karperec töredéke került elő Jászszentandrás határában. Forrás: https://balkancelts.wordpress.com/2016/01/10/the-glass-revolution-celtic-ersekujvar-bracelets/ (Karwowski M., Prohászka P. 2014) 

Az ókori kelták számos dologban alkottak maradandót. Mesterei voltak a vas megmunkálásának, kitűnő mezőgazdasági eszközöket, kaszákat, ekéket gyártottak. Fegyvereik gyakran még ma is szinte élesen kerülnek ki a föld alól. Azonban talán kevesen tudják, hogy a kelták nemcsak a vas, hanem az üvegékszerek gyártásának úttörői is voltak. Európa-szerte ezrével kerülnek elő a különböző karperecek és gyöngyök darabjai, vagy ritkább esetben akár egész példányok is.

A kelta csoportok már a bronzkor végétől készítettek üvegékszereket, de az igazi technológiai és mennyiségi áttörés a Kr. e. IV-III. század során következett be. Erre az időszakra az üvegkészítő mesterek szinte tökéletesen az akaratuk szerint alakították igényeiknek megfelelően beállítva az átlátszóság mértékét, a tárgy színét és minőségét.

Kísérleti régészeti tanulmányokból tudjuk, hogy nagyjából, hogyan történhetett az üvegkarperecek készítése. Először egy ún. félkész terméket hoztak létre, amelyet a megfelelő anyagokból alkottak meg. Ezt a félkész rögöt helyezték kemencébe és hevítették, valamint egy fogóval tarthatták. Amikor elkezdett olvadni, akkor egy vasrúdra elkezdték feltekerni. Gyakorlatilag így alakult ki maga a karperec formája. Ezt követően kezdődhetett a díszítés és a felület színezése. Rengeteg típus és variáció létezik, melyek elemei különféle módon keverednek egymással. Alapvetően a régészek háromféle fő színárnyalatot különböztetnek meg. Kék: gyakorlatilag a sötétkéktől egészen a világos árnyalatokig. A zöld és sárga különböző árnyalatai, valamint az egészen fekete, sötét szín. A karperec felületét bordák tagolhatják, vannak szimpla, egy bordás formák és vannak több bordás formák, ami azt jelenti, hogy akár 8-9 borda is lehet egy karperecen. Ezeknek a bordáknak a szélessége és magassága változhat, felületük pedig lehet tagolt, bevagdalt, csomós, spirál csúcsos, stb. Ha ez mind nem lenne elég, a karperec felületét gyakran díszítik cikk-cakk fonal rátéttel és folyatott díszítéssel is. A fentebb említett technikai és stilisztikai elemek csoportosításával és elemzésével a régészetben ezek a karperecek pontosan kategorizálhatók, illetve koruk és származási helyük jól meghatározható.

1. térkép – Kelta üvegkarperecek elterjedése Kelet-Magyarországon és Jász-Nagykun Szolnok megye területén (TANKÓ 2006B nyomán). A fekete pontok feloldása: TANKÓ 2006B, Fig. 1. Piros pontok feloldása: 1. Jászberény, 2. Jászberény – Barna tanya, 3. Alattyán - Tulát, 4. Jászszentandrás, 5. Jászjákóhalma, 6. Jászfényszaru – Béke tsz., 7. Karcag – Nádas-ér, 8. Kengyel – Kengyelpart 9. II. Kengyel – Kis-tanya 10. Rákóczifalva – Bivalytó, 11. Szolnok – Alcsisziget, 12. Tiszaszőlős – Aszópart, 13. Tiszapüspöki – Karancs-Háromág 14.Törökszentmiklós – Kenderpart 15. Szajol – Széle II.

Ennek a szemet gyönyörködtető tárgycsoportnak néhány típusa hozzánk Jász-Nagykun-Szolnok megye területére is eljutott (1. térkép). Az idei évben lezajlott összegző gyűjtésnek köszönhetően közel húsz ilyen tárgyat sikerült meghatározni. A kutatás során átnézésre kerültek a leltárkönyvek, adattári jegyzetek, publikációk és terepbejárásokat is végeztünk, így több teljesen új tárgy is bekerült a tanulmányba. Az elvégzett régészeti elemzés a 2021-ben megjelent múzeumi évkönyvben, a Tisicumban teljes terjedelmében olvasható. Most mindössze néhány érdekesebb darab kerül röviden bemutatásra.

Jászfényszaru – Béke TSZ területén 2016-ban végeztünk leletmentést, melynek során egy Árpád-kori település részletét tártuk fel. A 4. obj. S-4 gödörből egy kelta üvegkarperec töredéke is előkerült (1. kép). A gödörben lévő kisméretű, atipikus kerámiatöredékek miatt a gödör kora teljes biztonsággal nem meghatározható. A területen egyéb jellegzetes késő vaskori jelenség nem volt. A tárgyat hegyes csomók díszítik három sorban, színe kék. Ez a típus igen elterjedt, így megyénkben is található további példány Jászjákóhalma határából (2. kép), illetve Jászberényből (3. kép). Ezek használata Kr. e. III. század közepétől a Kr. e. II. századig tehető.

1993-ban Szolnok – Alcsisziget lelőhelyen egy kisebb kelta telep feltárása során újabb töredék kerül elő (4. kép). Erről abban az évben a Szolnok megyei Új Néplap hasábjain jelent meg egy rövid ismertetés rajzzal. Ezen a karperecen két kisebb borda között egy nagyobb fut, mely ferdén bevagdosott. Ez a tárgy is a Kr. e. III. század második felére keltezhető. Hasonló minta fedezhető fel a Karcag határában előkerült példányon (5. kép), azonban ezen csak egy borda van, melyet szintén bevagdostak ferdén.

Női viseleti rekonstrukció, bal felkaron üvegkarperecek. Forrás: https://i.pinimg.com/originals/b1/9f/e5/b19fe53b6d428b2b5eb1f6dc12a70b39.jpg

Terepbejárás során Szajol határában került elő egy több bordás karperec, mely leginkább a nyugati kelta területekhez kapcsolható (6. kép). Használata leginkább a Kr. e. III-II. század közé helyezhető.

Egy igazán különleges és ritka példány került elő Jászszentandrás határában, melyből alig több, mint húsz ismert a kelta világban (7. kép). Ez a sötétkék színű, középen szürkéskék csomóval díszített üvegkarperec-töredék valószínűleg Északnyugat-Szlovákia területén készülhetett, mivel a legtöbb hasonló példány innen ismert (2. térkép).

A kelta üvegkarperecek a későbbi korok embereinek a fantáziáját is megragadták. Feltűnő, mélykék színük miatt nemcsak megtalálni lehetett könnyű a töredékeket, hanem valószínűleg valamiféle amulettként is hordhatták ezeket. Erre enged következtetni az, hogy számos népvándorláskori sírban is találtak kelta üvegkarperec töredékeket, így például megyénkben is az Alattyán-Tulát és Jászberény – Barna-tanya avar temetőkben (3. kép).

2. térkép – Érsekújvár-típusú karperecek elterjedése (KARWOWSKI – PROHÁSZKA 2014, Abb. 6. nyomán). Jászszentandrás – piros kör.

A Jász-Nagykun-Szolnok megyei üvegkarperecek nagyon fontos szegmensét képezik a kelta kor megismerésének. Ezeken a tárgyakon keresztül láthatjuk, hogy a Kr. e. III-II. század folyamán volt a területünkön a legélénkebb az üveg karikaékszerek használta. A kutatásunkból az is kiderül, hogy elsősorban a nyugat-szlovákiai üvegművességi kör termékei fordulnak elő nálunk, ami a két terület közötti szoros kapcsolatra, esetleg kereskedelemre vagy migrációra utalhat. A régmúltat kutató régészek és történészek sokszor a jelentéktelennek tűnő dolgok alapos vizsgálatával képesek fontos adalékokkal hozzájárulni egy-egy terület múltjának megismeréséhez.

A tanulmány teljes terjedelmében ITT olvasható.

F. Kovács Péter
régész
kovacs@djm.hu

Ajánlott olvasmányok:

GEBHARD R.

1989 Der Glasschmuck aus dem Oppidum von Manching, Die Ausgrabungen in Manching, Bd. 11, Stuttgart.

HAEVERNICK, Thea Elisabeth

1960 Die Glasarmringe und Ringerperlen der Mittel- und Spätlatenzeit aud dem Europäischen Festland. Bonn.

KARWOWSKI, Maciej  – PROHÁSZKA Péter

2014 Der mittellatènezeitliche Glasarmring von  Komjatice/Komját. Bemerkungen zu Den Keltischen armringen Der Form„Érsekújvár” Acta Archaeologica Carpathica XLIX, 231-248.

KOVÁCS F. Péter 2016

La Tène-kori ’szapropelit’ karikaékszerek Jász-Nagykun-Szolnok megyéből. La Tène ’Sapropelite’ Armrings from Jász-Nagykun-Szolnok County. Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 25, 2016, Szolnok, 193-206

ROLLAND, Joëlle 2017

Tracing the Skills and Identifying Masterpieces of Celtic Glass-Making Specialization Through an Analysis of Haevernick Group 15 Glass Bracelets. IN: Jan Kysela Alžběta Danielisová Jiří Militký (Eds.) Stories That Made the Iron Age. Studies in Iron Age Archaeology Dedicat to Natalie Venclová. Prague. 101-109.

RUSTOIU, Aurel 2015

Magic and Memory. Prehistoric and Roman “Antiquities” in Avar Period Graves from the Carpathian Basin. Transylvanian review. Vol. XXIV, Supplement No. 2, 2015 Potere e immaginario politico in Europa Radici sto Riche, modelli ant Ropologici,Rapp Resentazioni Letterarie.

SZABÓ M.

A keleti kelták. A késő vaskor a Kárpát-medencében. L’Harmatttan, 2005.

TANKÓ Károly

2006A Celtic Glass Braceletes in East-Hungary. IN Valeriu Sârbu – Dan Lucian Vaida (Eds.) Thracians and Celts. Proceedings of the International Colloquium from Bistriţia 18-20 May 2006. Editura Mega, Cluj-Napoca, 253-263.

2006B Kelta üvegkarperecek Szurdokpöspökiből és Gyöngyöspatáról. A Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXX. kötet. 98-108.

VENCLOVÁ, Natalie

1990 Prehistoric glass in Bohemia , Praha.