A Damjanich János Múzeum Régészeti Osztályának blogja

Szolnoki Régészet

Szolnoki Régészet

Régészeti GYIK #2

MI A RÉGÉSZETI LELŐHELY?

2016. szeptember 18. - Szolnoki Régészet

21. századi világunkban, a média és az internet jóvoltából, szinte naponta botolhatunk régészeti tárgyú hírekbe. Az információáradat ellenére mégis számos olyan kérdés megválaszolatlan marad, melyek gyerekben és felnőttben egyaránt felvetődnek.Ezeket gyűjtöttük most csokorba és igyekszünk fellebbenteni a fátylat a régészet gyíkjairól. 

Ha Önnek/Neked olyan kérdése/kérdésed van, melyre nem talál/sz választ, örömmel várjuk is azokat: tarnoki@djm.hu címen!

 

Idézzünk a Kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvényből: a régészeti lelőhely „nyilvántartásba vett, e törvény által általános védelem alatt álló, földrajzilag körülhatárolható terület, amelyen a régészeti örökség elemei történeti összefüggéseikben találhatók”. Tyű, ez elég bonyolultnak hangzik. De elemezzük csak ezt a mondatot!

07.jpg

Egy látványos régészeti lelőhely: rézkori sírhalom (kurgán, kunhalom) Öcsöd határában

 

„Nyilvántartásba vett”: a lelőhelyeket a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal tartja számon. Szó szerint, egy hatalmas adatbázisban, minden lelőhelynek saját, önálló azonosító száma van.

„Általános védelem alatt áll”: igen, a törvény minden régészeti lelőhelyet véd, ami azt jelenti, hogy a törvény nem engedi a lelőhely feldúlását, megsemmisítését. Ha véletlenül valamilyen beruházás, építkezés érinti a lelőhely területét, a munka megkezdése előtt fel kell tárni a lelőhelyet, hogy az információ ne vesszen el.

lh.jpg

Lelőhelybejelentő-adatlap

 

„Földrajzilag körülhatárolható”: magyarul ez annyit tesz, hogy tudjuk, hogy hol van. Sajnos, a múzeumban sok olyan lelet is van, melynek a lelőhelyét nem ismerjük. Tehát ez a kitétel nem fölösleges.

„A régészeti örökség elemei történeti összefüggéseikben találhatók”: ez a legkacifántosabb rész, de könnyen lefordítható magyarra. Az örökségi elemek maguk a régészeti leletek, de azok az objektumok is (lásd a következő pont!), melyekben ezek a leletek megtalálhatók. Az pedig, hogy ezek történeti összefüggésben vannak, egyszerűen annyit tesz, hogy bolygatatlan a lelőhely, nincs össze-vissza dúlva, felforgatva, a tárgyak ott vannak, ahová 1.000-10.000 évvel ezelőtt tették egykori használójuk. Hogy példát is mondjuk: régészeti tárgyak találhatók pl. a Duna vagy a Tisza mentén, közvetlenül a víz partján is, de ez nem tekinthető régészeti lelőhelynek, mivel a víz sodorta ki a máshonnan kimosott tárgyakat. De ha eltávolodunk a Tisza közvetlen partjától, a víztől, és felkapaszkodunk a meder szélére, és ott találunk régészeti tárgyakat, az már biztosan lelőhely, ugyanis ott eredeti helyzetben, objektumokban (gödrökben, sírokban, stb.) vannak a tárgyak.

 

09.jpg

 Bánhalmán talált avar szíjvég fotója és rajza, vadászjelenet ábrázolással

 

Tehát a régészeti lelőhely egy olyan ismert terület, ahol a régészeti leletek és objektumok bolygatatlan módon ma is megtalálhatók.

 

Dr. Tárnoki Judit 

régész

 

A bejegyzés trackback címe:

https://szolnokiregeszet.blog.hu/api/trackback/id/tr411718375

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása