A Damjanich János Múzeum Régészeti Osztályának blogja

Szolnoki Régészet

Szolnoki Régészet

Ásatási beszámoló a Besenyszög – Berek-ér partja 16. számú lelőhelyről

ARCHÍVUM

2016. szeptember 03. - Szolnoki Régészet

A Damjanich János Múzeum a Nemzeti Örökségvédelmi Központ munkatársaival közösen idén (2013) kora nyár óta folytat megelőző régészeti feltárásokat az M4-es gyorsforgalmi út nyomvonalán. Így az elmúlt hónapokban az Abonytól Tiszapüspökiig terjedő szakaszon több új régészeti terület került megkutatásra. A jelen bejegyzésben a Besenyszög – Berek-ér partja 16. számú lelőhelyet kívánom bemutatni. 

Az ásatás a Nagykörübe vezető műúttól néhány kilométerre helyezkedik el, mindössze pár száz méterre a jövőbeni új Tisza hídtól, amely az autópálya forgalmát fogja átvezetni a túlpartra. A 16. lelőhely feltárása mintegy 5 hektáros területen zajlik május vége óta, és lassan a befejezéséhez közeledik. A munkálatokat Dr. Madaras László régész vezeti, rajta kívül Dávid Áron régész, Simon Ferenc fotós és a bejegyzés írója F. Kovács Péter régész (Ba) tartozik a szakmai csapathoz. Továbbá a munka kétkezi oldalát végző rutinos bontóbrigád, akik a régészeti jelenségek kibontását, „kiásását végzik”. 

besenyszog131.jpg

 

A lelőhelyen több korszak emlékei kerültek napvilágra. A legmeghatározóbbnak egy a Kr. u. II-IV. századra keltezhető több horizontú szarmata település bizonyult, objektumai az egész lelőhelyen megtalálhatóak. Az elmúlt hónapok során több mint ezer szarmata gödör került feltárásra, némelyek szinte teljesen „üresek”, mindössze néhány állatcsont darabja bizonyítja valamikori használatukat. Ugyanakkor a vizsgálatokat követően a maradványok újabb értékes adatokat fognak szolgáltatni a korszak étkezési és állattartási szokásairól.

A legtöbb gödör tartalmaz kisebb nagyobb edénytöredékeket, melyek között megtalálhatóak a legegyszerűbb kerámiatípusok, a kézzel formált nagyon durva, „gyenge” minőségű darabok, a tipikusnak tekinthető szürke színű, korongon készült szarmata edények és a Római Birodalomból származó luxustárgyak – vagy azok utánzatai, hamisítványai- a terra sigillata darabjai is előfordulnak. Ezek az emlékek a birodalommal fennálló kapcsolatok kézzelfogható, nyilvánvaló bizonyítékai.

besenyszog41.jpg

A feltárt jelenségek közé tartozik több kemence, félig földbe mélyített épületek, néhány kirabolt temetkezés, több árokrendszer, melyek feltehetően állattartással hozhatóak összefüggésbe, valamint egy füstölőként értelmezhető jelenség is tovább gyarapítja a szarmata településekről eddig megszerzett információink halmazát. A leletanyagban található három darab római érme, melyek ugyancsak hasznos adalékkal fognak szolgálnak a település korát és a Római Birodalommal fennállt kapcsolatát illetően. A fibulák (ruhakapcsoló tűk) szintén fontos leletei az ásatásnak, melyekből több különböző típusú került elő.

A lelőhely őskori anyaga igen szegényesnek mondható. A legkorábbi leletek a Hunyadi-halom kultúra (Kr. e. 4. évezred, a középső rézkor végén jelenik meg és a késő rézkor folyamán tűnik el) emlékanyagába sorolhatóak. Egyetlen, magányos gödröt tártunk fel, melyben több összetört kerámia mellett egy szinte teljesen ép edény volt elhelyezve. Ezen kívül további rézkori és bronzkori kerámiadarabok csupán szórványosan voltak felfedezhetőek a területen és egy-egy szarmata gödörben.

További képek a Galériában

Az őskor végét jelző La Tène korból, tehát a vaskor második feléből, két sír került feltárásra (Kr. e. IV-III. század). Az egyik egy csontvázas temetkezés volt, több melléklettel eltemetve úgy, mint kerámia edények, hólyagos bronz láb- és karperecek, borostyán hajkarika. A másik egy hamvasztásos rítussal eltemetett harcos nyughelye volt, melyben több vasfegyver, vaskard, vaskés, pajzsdudor, vas fibulák és edények kísérték a halottat utolsó útjára. Korábban ezen a területen csak szórványosan, terepbejárásokból volt ismert a késő vaskori leletanyag, így a besenyszögi kelta sírok különösen fontosnak bizonyulnak a jövőbeni kutatás szempontjából. 

Összességében megállapítható, hogy Besenyszög – Berek-ér partja 16. számú lelőhelyen feltárt emlékanyagok újabb értékes információval gazdagítják régiónk történelmét, és tovább növelik tudásunkat régmúltunkról.

 

F. Kovács Péter

régész

A bejegyzés trackback címe:

https://szolnokiregeszet.blog.hu/api/trackback/id/tr5511673478

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása