A napokban az MTI is hírt adott arról, hogy Szolnok megyében egy ritka kelta pénzérme került elő.

A történet érdekességét az adja, hogy ez a típus - megyei szinten - valóban csak Hild Viktor gyűjteményéből volt ismert. E két tárgy azonban a II. világháború forgatagában eltűnt. Most 116 év után ismét egy újabb példánnyal gazdagodott nemcsak a Múzeum, de egész Szolnok megye történelme, és egy igen fontos kirakódarab kerül a megfelelő helyre.

Bár a szóban forgó érme feltehetően Erdély irányából érkezhetett az Alföldre, ezek a II. Philippos (Nagy Sándor apja) tetradrachmáját utánzó veretek az esetek nagy részében a La Tène kultúrához köthetőek. Az előlapon Zeusz fej látható babérkoszorúval még a hátlapon lovas kezében pálmaággal.

A 2016 őszén előkerült kelta érem

Damjanich János Múzeum ©

Mindhárom érem a Kr. e. IV század vége és a III. század közepe közötti időszakra keltezhető, mely egy új korszak kezdetét jelzi itt az Alföldön: a kelták korát. Ekkor jelenik meg a területen eddig ismeretlen, nyugatról érkező anyagi kultúra, melyet a régészeti szakterminológia az első ismert lelőhelye után La Tène kultúrának nevezett el. Új edényformák, új ékszerek, új temetkezési szokások, új fegyverek, új épülettípusok, új településszerekezeti formák jelennek meg, melyek teljesen eltérőek a korábbi leletektől, amit a kutatás egy szkíta arculatú népességhez tud kötni. Az új anyagiasult műveltséget hordozók meghatározó részben egy kelta-indoeurópai eredetű népességhez köthetőek. Szolnok megyei történetüket nagyobbrészt még ma is homály fedi, és számos kérdés vár még megválaszolásra. 

F. Kovács Péter

régész