Eddigi életem legmerészebb vállalkozása volt, mikor úgy döntöttem, pályázok a szolnoki Damjanich János Múzeum felhívására. A múzeum részéről évek óta hagyomány, hogy lehetőséget biztosítanak magyar régészhallgatóknak, hogy részt vegyenek a Pekingi Egyetem éves ásatási gyakorlatán. A program nemcsak abban segít, hogy rajta keresztül megismerhessünk egy teljesen más régészeti perspektívát, hanem egyúttal alkalmat biztosít, hogy – ha csupán egy kis időre is – egy számunkra idegen kultúra részeivé váljunk, új barátokat szerezzünk és egy életre szóló élménnyel gazdagodjunk.

A Nagy Fal egy szakasza
Forrás 

Többször írtunk a Szolnoki Régészet hasábjain a klasszikus értelemben vett régészettudomány határán elhelyezkedő irányzatokról. Áttekintettük a tragikus sorsú Franklin-expedíció kutatását (bővebben itt), a közelmúlt emberi hagyatékát vizsgáló régészeti irányzatokat (itt) és a sci-fi határát átlépve fantáziáltunk a világűr régészetéről (itt). Jelen írásban ismét a régészet határát súroljuk, de most az emberiség történetének legtragikusabb mementóit tárjuk fel: a tömegsírokat.

Igazságügyi régészek és antropológusok dolgoznak az argentin "piszkos háború" egyik tömegsírjának feltárásán
(Bővebben itt)

A Damjanich János Múzeum Régészeti osztálya a jövőbeli M-44 gyorsforgalmi út építéséhez kapcsolódóan ún. teljes felületű megelőző régészeti feltárást folytat. A munka során egy nagy kiterjedésű újkőkori település részletét sikerült megfigyelni. Az időszak az újkőkor középső fázisához tartozik, mely korszak embereit a régészeti terminológia az "alföldi vonaldíszes kerámia-kultúra" elnevezéssel illeti (röviden AVK).

Sokan gondoljuk úgy, hogy a régészet egyike a világ legizgalmasabb tudományos területeinek. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint hogy számos regény, novella, film, sorozat épült régészek kalandjaira, melyek milliókat tartottak, tartanak izgalomban. A (POP)kultúra sorozatban azokat a szórakoztatóipari alkotásokat vesszük lajstromba, melyek valamilyen módon a régészetből merítenek ihletet.
Eddig két ilyen jellegű írás született a blogon:

1. Xenorégészet 

2. A világűr Robinzonjai

A szolnoki vár 7. szelvénye a teljes kibontás után. Az itt található objektumokból melybe több épület is tartozik, jelentős mennyiségű késő-középkori leletanyag került a felszínre.

A régészet egy olyan speciális tudományterület, mely számos más diszciplína módszereit használja fel pl. genetika, anyagtudományok, földtudományok, stb. Alapvető módszere az ásatás és a tárgyi hagyaték elemzése. Célja ezzel az emberi történelem, az emberi történetek megismerése, feltárása és rekonstruálása. Ezáltal a régészet képes szóra bírni a látszólag néma múltat. Ennél fogva a régészet módszerei nemcsak a régmúlt eseményeinek megismerésére alkalmasak, hanem akár a közelmúlt történéseinek feltérképezésére is. Tártak fel régészeti módszerekkel napóleoni harcmezőt, II. világháborús koncentrációs tábort és amerikai rabszolgatelepet egyaránt. Számos igazalmásabbnál izgalmasabb példát hozhatnánk, de most a nyári melegben a (valamikori) örök fagy birodalmába, az Északi sarkkörön belülre lépünk és eredünk Sir John Franklin elveszett expedíciójának nyomába. Választásunkat az AMC The Terror című sorozata sugallta, mely – bizonyos egyértelműen fiktív elemeket leszámítva – meglepő részletességgel tárta a nézők elé a tragikus sorsú expedíció történetét. Mindehhez nagyban támaszkodott a régészet eredményeire (is).