A tanya, mely egyben épületek, javak és birtok(ok) egysége és emberek közössége az európai vaskori településrendszerek legalapvetőbb építőköve. Ezen jelenség - a vidéki vagy falusi jellegű települések vizsgálata - közelebb viheti a ma élő embereket a régmúlt közösségek gazdaságának, szerveződésének, tájhasználatának, kapcsolatrendszerének, stb. megértéséhez. Európa változatos tájain terjed el ez az életforma, és állítja a kutatókat nehezen megválaszolható kérdések elé. Míg a skót lápvidéken megőrződik a legérzékenyebb szerves anyag is, addig a Pireneusokban csak a kőépületek maradnak. Míg egyes francia vidékeken rekonstruálható az egyes gazdaságok földhasználata, addig Romániában a dák szentélyek és tanyák viszonyát térképezik fel. 

Észak szimbóluma: a broch

„Az, hogy az ember bánni képes a tűzzel, olyan vívmány, mely […] már a prehistorikus időktől fogva sajátja minden emberi társadalomnak.”  Egyszersmind „kizárólagos emberi vívmány is”, hiszen „az emberi faj az egyetlen, mely megtanult uralkodni a tűz felett.” Ezek Johan Goudsblom Tűz és civilizáció c. kitűnő könyvének kezdő gondolatai. (Osiris Kiadó, Budapest 2002.)

Ahogy a tűz „birtokon belül volt” megszülettek az első csodálatos mítoszok, gyönyörű költemények arról a hősről (minden népnek megvolt a magáé), aki megszerezte számukra-számunkra e nélkülözhetetlen elemet.

Prométheusz büntetését ábrázoló görög tál (kylix) Kr. e. 550 körül

Több helyszínen is folytat ásatásokat a Damjanich János Múzeum. Képünkön egy frissen eőkerült különleges lelet látható. Egy csontból faragott dobókocka egy Árpád-kori épület padlójáról.

Ne higgyétek, hogy a stressz csak a mi korunk privilégiuma. A kifejezés persze újkeletű, de maga a szindróma valószínűleg egyidős az emberrel. De hát mi okozhatott szorongást, idegességet, aggodalmat a 4000 évvel ezelőtt élt emberek életében? Hát nem az volt igazán a boldog békeidők kora?! Vizsgáljuk meg közelebbről ezt az „aranykort”!

De hogyan lássunk hozzá? Amint elvont dolgok után kutatunk a múltban, többnyire megáll a tudományunk. Mégis, talán nem teljesen reménytelen próbálkozás, a válasz ugyanis, a feltárásainkban rejlik, csak meg kell találni.

1. kép

Vannak, akik a régészeti és történeti korokat nem csak a televízió képernyőjén, egy-egy kosztümös film erejéig élik meg, hanem mindennapjaikba is belecsempésznek egy keveset. Kinek-kinek, ahogy lehetősége és vérmérséklete engedi. Ilyen lelkes fiatalokból áll az Aboska Kun Hagyományőrző Horda, de magukat csak Aboska Horda néven emlegetik. A horda tagjai hétről hétre összegyűlnek és felelevenítik a Nagykunságra egykoron betelepülő kunokat.

A magyar nyelvben sokáig a kun megjelölés használatos volt minden keletről jött népre, épp ahogy a tatár is, valószínűleg több néptöredék keverékeként érkeztek a kunok a XIII. században a mongol térhódítás eredményeként.