A tanya, mely egyben épületek, javak és birtok(ok) egysége és emberek közössége az európai vaskori településrendszerek legalapvetőbb építőköve. Ezen jelenség - a vidéki vagy falusi jellegű települések vizsgálata - közelebb viheti a ma élő embereket a régmúlt közösségek gazdaságának, szerveződésének, tájhasználatának, kapcsolatrendszerének, stb. megértéséhez. Európa változatos tájain terjed el ez az életforma, és állítja a kutatókat nehezen megválaszolható kérdések elé. Míg a skót lápvidéken megőrződik a legérzékenyebb szerves anyag is, addig a Pireneusokban csak a kőépületek maradnak. Míg egyes francia vidékeken rekonstruálható az egyes gazdaságok földhasználata, addig Romániában a dák szentélyek és tanyák viszonyát térképezik fel. 

Észak szimbóluma: a broch

Különleges konferencia és workshop zajlott a múlthéten Skóciában. A University of Edinburgh, a First Millennia Studies Group és a Arbeitsgemeinschaft Eisenzeit szervezésében került megrendezésre 2017.06.19. és 2017.06.21. között a Rural settlement - Relating buildings, landscape, and people in the European Iron Age. Magát a konferenciacímet kissé nehéz szabatosan magyarra fordítani, de talán valahogy így hangzana: Falusias település – az épületek, a táj és az emberek vonatkozásában, a vaskori Európában. A konferenciának az egyetem toronyháza, az Appleton Tower adott helyt, ahol a 3-as nagy előadót teljesen el is foglalták a résztvevők és előadók. A háromnapos összejövetelen 20 nemzet kutatói vettek részt, és közel 40 előadás hangzott el, melyet 14 poszter egészített ki az Appleton Tower halljában. Az előadásokat olyan nagy témák köré csoportosították, mint:

építészet, társadalmi táj, település és termelés, település felderítési módszerek, településdinamizmus

A konferencia részletes programjáért katt a képre!

Ennélfogva az elhangzott prezentációk is igen változatosak voltak és az egész kontinens történetét felölelték Dániától Boszniáig és a Pireneusoktól a Kárpátokig. Két magyar előadás hangozott el. Tankó Károly az ELTE RI tudományos főmunkatársa az elmúlt évek településkutatásainak eredményeit mutatta be, elsősorban a Ménfőcsanak, Polgár és Sajópetri ásatási eredményeire fókuszálva.

Saját előadásomban pedig a Közép-Tisza-vidéki vaskori települések jellegzetességeit igyekeztem bemutatni, külön hangsúlyozva a középső és késő vaskor közötti eltérő mintázatokat a településszerkezetben és struktúrában, épületformákban és épülethasználatban. A konferencián részt vett Dr. Jerem Erzsébet az Archeolingua kiadó vezetője is.

Összességében elmondható, hogy ez a háromnapos szimpózium kifejezetten izgalmas volt, magas színvonalú, komplex szemléletű előadásokkal. Előreláthatólag az elhangzott előadásokból a világ első számú régészeti szakkiadójaként számon tartott Oxbow Books gondozásában jelenik meg egy kötet.

F. Kovács Péter
régész