Korszakonként más és más módon, ami egyúttal jellemző is az adott korszakra. Amit általánosságban elmondhatunk, hogy az Alföldön nincs természetes kőelőfordulás, emiatt kőépítészet csak nagyon későn, a középkorban alakul ki. Addig a lakóházak, épületek, ólak, terménytárolók, de még a templomok is egyszerű, a környezetben fellelhető anyagokból készültek, ez pedig a fa és az agyag. Több ezer éven át készülnek úgy az épületek, hogy a tetőt fa cölöpszerkezet tartja, magát a falat, a padlót pedig agyagból verik, alapozásuk gyakorlatilag nincs vagy minimális.
Újkőkori és bronzkori ház makettje a Damjanich Múzeum régészeti kiállításában
Korszakonként más és más módon, ami egyúttal jellemző is az adott korszakra. Amit általánosságban elmondhatunk, hogy az Alföldön nincs természetes kőelőfordulás, emiatt kőépítészet csak nagyon későn, a középkorban alakul ki. Addig a lakóházak, épületek, ólak, terménytárolók, de még a templomok is egyszerű, a környezetben fellelhető anyagokból készültek, ez pedig a fa és az agyag. Több ezer éven át készülnek úgy az épületek, hogy a tetőt fa cölöpszerkezet tartja, magát a falat, a padlót pedig agyagból verik, alapozásuk gyakorlatilag nincs vagy minimális.
Földbe mélyített Árpád-kori ház rekonstruálása
(az épületet Rákospalotán tárták fel és Szarvasgedén építették fel)
A tetőt náddal, zsúpszalmával, később zsindellyel fedték. Ezek a házak épülhettek a földfelszínre, mint a száz évvel ezelőtti parasztházak, de szép számmal vannak olyan korszakok is, amikor gödörházban laktak. Ez nem más, mint egy négyszögletes, földbe ásott mélyedés, melyre tetőt állítottak. Ezek a házak kicsik ugyan – jóval kisebbek, mint a gödör nélküli, felszínre építettek –, de praktikusak, mert könnyebben befűthetők.
A temetőcsősz műemléki háza Karcagon
Területünkön a téglaégetés is a középkorban válik általánossá – a Dunántúlon már a rómaiak elterjesztették, az égetett tetőcserepek használatával együtt. De ki nem égetett, csak szárított vályogtéglát már az őskortól használnak.
Akit egy „működő” gödörház érdekel, annak figyelmébe ajánlom, hogy Karcagon, az északi, katolikus temető mellett megtekinthető a temetőcsősz háza, mely egy földbe mélyített, háromosztatú parasztház, ami még néhány évvel ezelőtt is lakott volt – ma már különleges műemlék.
Újkőkori lakóház rekonstrukciója a Polgár melletti régészeti parkban
A Damjanich János Múzeum állandó régészeti kiállításán öt régészeti korszak lakóház-rekonstrukciója is látható, ezek az átmeneti kőkor, az újkőkor, a bronzkor, a vaskor és az avarkor.
A százhalombattai, vagy a Polgár melletti régészeti parkban pedig többféle őskori és népvándorlás kori lakóház rekonstrukciója is látható a szabadban, eredeti méretben, autentikus berendezéssel.
Dr. Tárnoki Judit
régész