Igen, nagyon sok! Sajnos, pontos adatot nem tudunk mondani, mert még ma sem ismerjük az összes lelőhelyet, de valószínűleg 8.000 körül lehet a számuk.

Ezt onnan gondoljuk, hogy a 1980-as, 1990-es években a Damjanich János Múzeum ún. szisztematikus leletgyűjtést, terepbejárást végzett a megye déli területén, az egykori kunszentmártoni járásban. Ez a bejárás 13 település határát érintette: Cserkeszőlő, Cibakháza, Csépa, Kungyalu, Kunszentmárton, Mesterszállás, Nagyrév, Öcsöd, Szelevény, Tiszainoka, Tiszakürt, Tiszasas és Tiszaug kül- és belterületét. A felsorolt települések határában összesen 759 régészeti lelőhelyet regisztráltunk.

Ideális megtelepedési hely: magaspart Kunszentmárton határában

Ebből következtetjük, hogy a megyében összesen még legalább tízszer ennyi lelőhely lehet, vagyis úgy 8.000 „darab”. Ez borzasztó sok, településenként 80-100-120 lelőhelyet jelent.

Hasonló volt a helyzet a kunszentmártoni járásban is, a legkevesebb lelőhely Cibakháza határában volt (23 lelőhely), a legtöbb pedig Öcsöd határában (204 lelőhely). A lelőhelyek száma függ természetesen a település határának méretétől (nagy határ = több lelőhely), de a település földrajzi környezetétől is. Több ott a lelőhely, ahol egykoron sok volt az élővíz, kevesebb, ahol az élővíz távolabb van, vagy esetleg olyan nehezen művelhető, homokos, mint pl. Cibakháza határa.

Természetesen ezek a lelőhelyek nem egyforma méretűek. Van közöttük olyan, ami méretében a mai tanyákra emlékeztet, tehát egészen kicsi, kevés lelettel. De vannak óriásiak is, melyek a mai értelemben vett falvaknak-városoknak felelnek meg.

Óriási lelőhely feltárás közben, a levegőből: Rákóczifalva–Bivalytó

Ha egész Magyarországot vesszük, akkor azt feltételezhetjük, hogy legalább 50.000 régészeti lelőhely biztosan található országunkban. Ezek eloszlása egyenetlen, mivel a hegyes-völgyes megyékben (mint pl. Nógrád vagy Komárom-Esztergom megye) valószínűleg valamivel kevesebb a lelőhelyek száma.

Ez a lelőhelyszám nemzetközi viszonylatban is rendkívül magas. Bár nem tudom, hogy pl. Angliában vagy Németországban van-e becslés a lelőhelyek számát illetően, azt tudom, hogy a külföldi kollégáknak rendre leesik az álluk, amikor meghallják, hogy nálunk mennyi van. Ez a bőség a Kárpát-medence (és benne hazánk) rendkívül kedvező földrajzi fekvésének köszönhető. A történeti korokban egy-egy település kialakulásának legfontosabb feltétele az iható élővíz közelsége volt. Ha másból nem is, de vízből aztán biztosan elegendő van a Kárpát-medencében. Ez a békés medence Európa kellős közepén terül el, a nagy népmozgások idején mindenkinek útjába esett, akár északról, délről, keletről vagy nyugatról érkezett.

Jász tanya makettje a Damjanich Múzeum régészeti kiállításában

A jól művelhető alföldek szinte csábítottak a megtelepülésre, olyan népek is hazát találtak itt, akik egész korábbi életükben vándoroltak, nomádok voltak. Példaként itt vagyunk mi, saját magunk, magyarok, akik több ezer éven át jártuk az ázsiai sztyeppéket, de ideérve rögtön tudtuk, hogy ezt kerestük.

Dr. Tárnoki Judit