Míg Magyarországon a tea sokszor csupán a megfázás tüneteinek enyhítésére szolgáló, szinte kötelezően cukorral és citrommal ízesítendő meleg ital, addig Keleten – így Tajvanon is – a kultúra szerves része, balzsam testnek és léleknek.
Tradicionális teaszertartás pillanatfelvétele
Fogyasztásának szervezetre gyakorolt pozitív hatásai hosszú évezredek tapasztalatai alapján kerültek lejegyzésre, és Kína szerte közismertek voltak. Nem úgy az európai ember számára, akik a 17. századtól, a megélénkülő kereskedelmi kapcsolatok nyomán mind gyakrabban látogattak a Távol-Keletre. Az utazók, kereskedők és hittérítők élményeit összefoglaló kéziratok érdekes és hasznos olvasmányul szolgáltak a nyugati közönség számára.
Kilátás egy tajvani teaházból
Így Jean-Baptiste Du Halde (1674-1743) történész-sinológus, jezsuita szerzetes 1753-ban megjelent 'A Kínai Birodalom és Tatárföld földrajzi, történeti, kronológiai, politikai és fizikai leírása' című műve is. A négykötetes munka hosszan értekezik Kína és az akkor közigazgatásilag Fujian tartományhoz tartozó Tajvan megannyi csodájáról, többek között a teáról is. Első könyvében így ír:
,,A levelet, amelyet teának hívunk, csakúgy, mint a Fó kien (a dél-kínai Fujien) tartományban, az összes többi tartományban is Csá néven ismerik. Az európaiak azért ezt a nevet adták ennek a levélnek, mert az első európai kereskedők Japánba tartó útjaik során a Fó kien tartományon keltek át, így onnan ismerték meg a növényt.[...]ˮ (Lévai Dániel fordítása)
Teaábrázolás 1665-ből
Emellett a szerző számos nyavalya kezelésére javasolja a különböző módon elkészített teafőzeteket, melyekhez részletes recepteket is közöl. Így lelki kimerültség és fáradtság ellen, szívfájdalomra, mindenféle mérgezésre és a legkülönfélébb gyomor- és bélbántalmakra.
Székrekedés ellen például a következőket javasolja: ,,Vegyünk egy nagy csészényi teát egy kis kandiscukorral. Tegyük ki éjszakára a szabadba, hogy reggelre harmatos legyen, és ezután adjuk a betegnek. A terhes nőknek vigyázniuk kell ezzel a recepttel, rájuk nézve veszélyes lehet.ˮ(Lévai Dániel fordítása)
Jean-Baptiste Du Halde 1753-ban megjelent munkájának teáról szóló fejezete
További receptek és érdekességek a Damjanich János Múzeum január 27-én nyíló Formosa aranykincse: Tajvan szigete egy csésze teán keresztül című kiállításában.
Hoppál Krisztina
