A Damjanich János Múzeum Régészeti Osztályának blogja

Szolnoki Régészet

Szolnoki Régészet

Régészeti GYIK #1

Mi a régészet?

2016. szeptember 16. - Szolnoki Régészet

21. századi világunkban, a média és az internet jóvoltából, szinte naponta botolhatunk régészeti tárgyú hírekbe. Az információáradat ellenére mégis számos olyan kérdés megválaszolatlan marad, melyek gyerekben és felnőttben egyaránt felvetődnek. Ezeket gyűjtöttük most csokorba és igyekszünk fellebbenteni a fátylat a régészet gyíkjairól. Ha Önnek/Neked olyan kérdése/kérdésed van, melyre nem talál/sz választ, örömmel várjuk is azokat: tarnoki@djm.hu címen!

 

 

A régészet idegen szóval archeológia, mely görög elemekből álló szóösszetétel, azt jelenti: ősi korok tudománya; művelője a régész, azaz az archeológus (’ősi korok kutatója’).

01.jpg

Régészet?

 

A régészet a történettudomány azon ága, mely a letűnt korok történelmét első sorban a korszak tárgyi anyaga alapján próbálja meg rekonstruálni.

Különösen fontos szerepet játszik a régészettudomány a történelemnek azon korszakaiban, melyekből egyáltalán nincsenek írott emlékek (pl. az őskor), de módszerei azokban a korszakokban sem nélkülözhetők, melyekből kevés írásos forrás áll rendelkezésünkre (pl. népvándorlás kor, korai magyar történelem). 

 

02.jpg

Ásatási csendélet

 

A régészet számos társ- és segédtudomány eredményét felhasználja e rekonstrukció során, valamint nagyban támaszkodik a természettudományos vizsgálatokra is. Úgy is felfoghatjuk, hogy a régészet – speciális módszerei miatt – hidat képez a szigorúan bölcseleti történettudomány és az első sorban vizsgálatokra, kísérletekre alapozó természettudomány között.

Az írásos források hiányát természettudományos eredményekkel igyekszik ellensúlyozni: a kormeghatározáshoz fizikai vizsgálatokat, geológiai megfigyeléseket vesz igénybe, az egykor élt embereket antropológiai, az állatokat archeozoológiai vizsgálat alá veszi, a letűnt korok életmódját, természeti környezetét a környezetrégészeti rekonstrukció során építi fel.

Az írásos források megjelenésével igénybe veszi a nyelvészet eredményeit, a levéltári forrásokat, bevonja a numizmatikai (éremtani), a heraldikai (címertani) és pecséttani vizsgálatokat, de merít a néprajz vonatkozó kutatásaiból is.

03.jpg

 

A régészet által felhasznált módszerek és tudományok köre szinte naponta gyarapszik, épp úgy, ahogy a különböző tudományágak fejlődnek. Néha egészen meglepő területek eredményei válhatnak hasznossá a régészet számára. Például a II. világháború alatt önálló tudománnyá fejlődő rejtjelezés módszerei tették lehetővé az addig olvashatatlan minószi írás megfejtését, a 21. század genetika vizsgálatai az ember fejlődésének értelmezését segítették. A háborús célokra kifejlesztett aknakereső műszerek jól beváltak a régészeti fémkeresésben is, a kémrepülők felvételein a régészeti korú földművek is megfigyelhetők. 

 04.jpg

Leégett ház romjai és rekonstrukciója a Nagyrév-kultúra idejéből.

Tiszaug–Kéménytetõ, 2 . szint

 

A régészek közmegegyezéssel szabtak egy határt, ameddig kiterjed a hatáskörük és ez a Rákóczi-szabadságharc vége, azaz 1711. A határpont nevesítésének praktikus oka van: ami 1711 előtti – és így a régészet tárgykörébe tartozik –, annak felügyeletével az Örökségvédelmi Hivatal és a mindenkori kulturális minisztérium van megbízva, ők adják ki a különféle engedélyeket, a külföldre való szállításra, az esetleges értékesítésre vonatkozó engedélyeket. És miért épp ez a dátum? Mert ettől kezdve már a korabeli iratokból, anyakönyvekből jó eséllyel ki lehet deríteni, hogy kié a tárgy, kinek a sírja került elő, stb. 1711 előtt erre csak elvétve van esély, a tárgyak „azonosítható tulajdonos nélküliek”, és mint ilyen, az állam tulajdonában vannak.

 

Dr. Tárnoki Judit 

régész

A bejegyzés trackback címe:

https://szolnokiregeszet.blog.hu/api/trackback/id/tr7311713629

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása