Ahogy arról már korábban is beszámoltunk Jászfényszaru környékén megszaporodtak a régészeti feltárások. Csak a tavasszal négy különböző régészeti lelőhelyen végeztünk munkát, három esetben beruházáshoz kapcsolódó megelőző régészeti feltárás zajlott, egy esetben pedig leletmentő ásatás. Majd pedig június hónapban tértünk vissza egy újabb leletmentő ásatás erejéig. Utóbbi esetében már az első terepszemle során megállapítottuk, hogy egy Árpád-kori település kis részletével lesz dolgunk.
A lelőhely elhelyezkedése és környezete
A Jászságról készült korai térképek és a Fodor Ferenc által készített vízrajzi rekonstrukció alapján Jászfényszaru környéke valószínűleg egy igen vízjárta, lápos-mocsaras vidék lehetett a lecsapolások és folyószabályozások megkezdésig. Az ártéri, vizenyős területekből csak a homokdombok emelkedtek ki, és jelentettek biztonságot és megtelepedésre alkalmas élőhelyet az ember számára. Először ezeket a szárazulatokat hajtotta uralma alá a középkor embere. Itt építették fel a lakóházakat, kissé távolabb a műhelyeket ahol a tímár, a fazekas, a kovács stb… tevékenykedett. A település szélén a jószágok karmájai lehettek, míg a határban a legeltetés és az arra alkalmas részeken a szántóföldi művelés zajlott. A jelenlegi leletmentésen a település egy külső szélét sikerült megkutatnunk, amely eredetileg egy gazdasági funkciót betöltő részhez tartozhatott.
A feltárás
Ahogy említettük a Damjanich János Múzeum kollégái már a 2007-ben végzetek ásatást a mai Samsung gyár területén, ahol egy kiterjedt középkori (12-14. század) település egy jelentős részletét sikerült feltárni, többek között mintegy 40 különböző épület maradványát (lásd Bíró Gyöngyvér tanulmányait). Az idén nyáron, júniusban megásott régészeti objektumok is ehhez a településhez tartozhattak. A lelőhely a Samsung gyárral szemben fekvő magas de erősen pusztuló homokdombon helyezkedik el, melynek szakadó partjánál sorakozó régészeti jelenségeket kellett megmentenünk. Feltártunk 4 agyagból épült kemencét, valamint több árokszakaszt, melyek feltehetően egy karámrendszer részét alkothatták. Napvilágra került egy nagyméretű munkagödör, melyben egy kemence is helyet kapott. Ebből a gödörből komoly mennyiségű lelet került elő: vassalak rögök, állatcsont, nagy mennyiségű kerámia, üvegpohár(?) pereme, vascsat, szegek, stb…Az ásatás leletei közül kiemelendőek a hullámvonallal díszített edénytöredékek, egy bélyegdíszes edény, cserépbogrács-töredékek, továbbá egy szinte teljesen hibátlan állapotú III. Béla király által veretett bronzpénz.
A középkori település kiterjedését egyelőre nem sikerült még teljesen tisztázni. Annyi bizonyos, hogy mérete jóval nagyobb, mint azt korábban sejtettük. Az ásatással párhuzamosan zajló felderítés során a környékből nagy mennyiségű cserepet, bronz gombokat, réz és ezüstpénzeket (III. Béla király pénz érméi, friesachi dénárok) és cseréppipa töredéket, vas baltát, övcsatokat is gyűjtöttünk.
A feltárás meglepetése két késő bronzkori sír volt. A szegényes temetkezésekben mellékletként egy-egy edény került elhelyezésre. További érdekesség, hogy az egyik teljesen „zárt”, azaz bolygatatlan Árpád-kori gödörből egy késő vaskori, Kr. e. 2-3 századra tehető üvegkarperec töredéke került elő. Valószínűleg a középkor emberei találhatták meg a furcsa tárgyat, melynek számukra értéke nem lévén egyszerűen belehajították egy szemetesgödörbe.
Összegzésként elmondható, hogy újabb értékes adatokkal sikerült gazdagítanunk Jász-Nagykun-Szolnok megye és Jászfényszaru történetét. A leletek restaurálása és leltárba vétele már folyamatban van, reményeink szerint a tudományos feldolgozás megkezdésére sem kell már sokat várni.
Az ásatáson részt vett:
Dr. Hoppál Krisztina régész, Mali Péter régész, Kasza Csaba régésztechnikus, Varga Ervin régésztechnikus, Kozma Károly fotóművész, Ádám Márk régészhallgató (SZTE), Ehman Gábor, Kövesi István, Kolosi István, Bartos Péter és Takács Dóra önkéntesek.
F. Kovács Péter
ásatásvezető régész
További ajánlott olvasnivalók:
Belényesy Károly – Szebeni Andrea:
Jászfényszaru középkori temploma. In: Langó Péter (szerk.): Szállástól a mezővárosig. Tanulmányok Jászfényszaru és a Jászság múltjáról. Jászfényszaru 2000, 145–164.
Bíró Gyöngyvér:
https://u-szeged.academia.edu/GyöngyvérBíró
Árpád-kori településrészlet házai és településszerkezete Jászfényszaru határában Archaeologiai Értesítő 140 (2015) 149-176.
Árpád-kori fenékbélyeges kerámiák Jászfényszaru – Szőlők alján. Fiatal Középkoros Régészek VI. Konferenciájának Tanulmánykötete. Szerk.: Szőllősy Csilla - Pokrovenszki Krisztián. Székesfehérvár, 2015. 79-98.
Többrétegű Árpád-kori település Jászfényszaru - Szőlők alján / Multi-layered Árpád Age Settlement at Jászfényszaru–Szőlők-alja. In: A múltnak kútja. Szerk. Rácz Tibor. Szentendre, 2014.
F. Kovács Péter:
Régészeti kutatások Jászfényszaru határában (blog bejegyzés)
http://szolnokiregeszet.blog.hu/2016/06/05/regeszeti_kutatasok_jaszfenyszaru_hataraban
Langó Péter:
Régészeti es okleveles adatok a Jászság 10-15. századi településtörténetéhez, Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 15. (2006).
Szállástól a mezővárosig. Tanulmányok Jászfényszaru és a Jászság múltjáról. Jászfényszaru 2000, letölthet:
https://docs.google.com/uc?id=0BzizZ3MJI5qrUGd3SjUwVEd1VW8&export=download
