A múlt héten, azaz július 4. és 8. között került sor a " 8th Mid-European Clay Conference" (8. közép-európai agyagásvány konferencia) megtartására Kassán. (A program itt érhető el: https://mecc2016.sav.sk/) Az előadások tematikája természetesen a természettudományok köré szerveződött de, a "Régészeti kerámiák: agyagtól az edényig" című mintegy két órás szekcióban a régészet is helyt kapott. Ezen az ülésen az ásványtan és a régészet szakemberei ismertették a legfrissebb kutatási eredményeiket. A Damjanich János Múzeum és a Miskolci Egyetem Ásvány- és Kőzettani Tanszékének közös kutatási eredményeit és azok jelenlegi állását Dr. Kristály Ferenc mutatta be.

 Az alábbiakban az előadás angol nyelvű rezüméjének rövid fordítása olvasható:

Közönséges agyag alatt azokat a földtani anyagokat értjük, melyek alkalmasak kerámia készítésre, megmunkálásra. Ezen típus használata feltehetően igen gyakori volt és számos rossz megtartású temetkezési kerámia az agyag összetételére, illetve égetési fokára vezethető vissza. Kísérleteink igazolták, hogy 560 °C fölött már nehéz kimutatni az égetési hőmérsékletet. A vizsgált hőmérsékleti tartományban az amorf anyag aránya nő, nincs kristályosodás. Így a betemetődés utáni rehidratáció és szmektitek képződése valószínű, ami a rossz megtartáshoz vezet. Kőzetekhez hasonlóan a kerámia elmállik.

A nyár folyamán immáron ötödik alkalommal érkeztek kínai régészhallgatók a Damjanich János Múzeum és a Pekingi Egyetem együttműködése keretében Szolnokra. Két turnusban összesen négy diák – az egyszerű régész alapképzésben résztvevőktől egészen a doktori szintig – látogatott hazánkba, hogy részt vehessenek a Múzeum ásatásain.

Ahogy az elmúlt években, úgy idén is a gyakorlati tudás mellett elméleti képzésben is részesültek, melynek során kínai és angol nyelven ismerkedhettek meg a magyarországi örökségvédelemmel, valamint a különböző régészeti korszakok legjellemzőbb leleteivel.

A feltáráson a bontás és dokumentáció alapjait sajátíthatták el, majd a leletek elsődleges rendszerezését is maguk végezhették. Munka közben nem csupán a kissé bonyolult lelőhelynevek, de a leletanyagok magyar nevének leírását is nagy sikerrel abszolválták.

Szolnoki tartózkodásuk második felében a Kínában kevésbé elterjedt lelőhelyfelderítési módszerekbe avattuk be a diákokat, így lehetőségük nyílt a fémkereső régészeti célú használatának megtanulására. Kitartó szorgalmuk eredményeként számos új lelettel és eddig ismeretlen lelőhellyel gazdagodtunk.

Városunk izgalmas látnivalóit és kulturális programjait kínai nyelvű térkép és részletes vezető segítségével, önállóan is felfedezhették. Megyénk régészeti látványosságait pedig szervezett kirándulások keretében tekinthették meg. Magyarország gasztronómiai tekintetben szintén nagy sikert aratott, a piaci hurka-kolbász és lángos éppúgy fogyott, mint az ízes gulyásleves, vagy az alföldi fatálas pecsenye. Míg a magyar kefír a reggelik elengedhetetlen részévé vált.

A lelkes kínai hallgatók néhány nap erejéig a Szegedi Egyetem vendégszeretetét is élvezhették, ahol lehetőségük nyílt a Múzeum és a Pekingi Egyetem régészeti csereprogramjának keretében Kínába utazó diákokkal történő kötetlen ismerkedésre is.

Összességében elmondható, hogy a hazánkban töltött idő alatt a pekingi egyetemisták nem csupán szakmai tapasztalatokkal gazdagodtak, de igaz barátságok is szövődtek.

Dr. Hoppál Krisztina

A Labdarúgó-Európa-bajnokság kapcsán vettünk elő és ültettünk át magyarra egy korábbi angol nyelvű blog bejegyzést, melynek aktualitása talán most a legidőszerűbb. Az alábbi bejegyzésnek nem célja a foci lekicsinylése, mindössze csak egy gondolatkísérlet, egy játék a régészettel, egy alternatív világban. (Az eredeti írás itt olvasható: http://www.tickld.com/x/how-football-sounds-to-people-that-just-dont-care-T)

Először is képzeld azt, hogy a foci a nap 24 órájában egy gyakran említésre kerülő ügy. Valójában ezt nem is nehéz elképzelni, hiszen ez egy gyakori téma, főleg ha Európa Bajnokság, Világbajnokság, Bajnokok Ligája stb. zajlik éppen.

Másodsorban képzeljük el, hogy a „futballt” kicseréljük egy teljesen más egyéb tevékenységre. Mondjuk azt, hogy,……RÉGÉSZETRE! Most képzeljük el, hogy ebben az alternatív (álom)világban, hogyan telne egy napunk.

Tehát felébredünk az ébresztős rádiónkra. Reggel 7 óra van. Itt az idő a reggeli hírekre és természetesen egy kis régészetre. Nem hírek és egyéb történeti kutatások, vagy kiállítás megnyitók esetleg könyvtár helyreállítások, nem. Hírek és régészet. A termést elverte az eső, az M-1-esen ismét dugó van, a várost megbénította egy baleset és régészet. Új ásatást tervét jelentették be a budai várnál. Ősi maja templom került felfedezésre. Újabb Homo erectus váz került elő Jáva szigetén. Igazán izgalmas dolgok.

Itt az ideje harapni valamit a reggeli hírműsor közben a TV előtt. Még hírek, még több régészet. Teljes mértékben tisztában vagy vele, hogy mi zajlik Dél-Borsodban (http://bronzkor.hu/borbas-projekt-borsod-region-bronze-age-settlements/) és a Körösök vidékén (http://sirasok.blog.hu/2010/05/20/ujkokori_telepulesek_kutatasa_bekes_megyeben). Videón láthatod, ahogy a régészek éppen valami nagyon izgalmast tárnak fel (https://www.youtube.com/watch?v=OkVL0XNUPtQ). Sőt egy másik ásatás esetében pedig egyenesen 3D-ben tekintheted meg az eredményt (http://homregeszet.tumblr.com/post/126905794055/pali-b%C3%A1csi-3d-ben). Ez mind nagyon izgalmas, de talán a régészet mégsem a te ízlésednek való, talán most már jó lenne valami másról is hallani.

Még ha nincs is ásatási szezon, a média akkor is követi a régészek életét. Akik gyors autókat vezetnek, gyönyörű nőkkel randiznak, parfümöket ajánlanak, és időnként bárokba járnak, ahol szörnyen viselkednek az elfogyasztott italok hatására. Botrányok robbannak ki, mivel a bulvárlapok akkor is követik a régészeket, amikor azok éppen nem a múlt rejtélyeit fürkészik, így teljes mértékben lehetséges, hogy megjegyzed a kutatók nevét, bár nem is követed a kutatásukat és nem olvasod a publikációikat. Nem is gazán tudod, mi az az átigazolási időszak mégis tudod, hogy az a bizonyos régész Szolnokra igazolt olyan összegért, amivel két évig lehetne nullára kihozni a BKK működési deficitjét (https://www.facebook.com/szolnokiregeszet/).

Megérkezés a munkahelyre, miről beszélnek a kollégák? Szenzációs bronzkori leletek kerültek elő egyenesen Nógrádból! (http://josamuzeum.hu/regeszet/rolunk/lektur/ujabb-adatok-a-keso-bronzkori-edenydeponalasi-szokasokhoz-a-felso-tisza-videken/) Digitális modellezés segítségével próbálják rekonstruálni a régi Római útvonalakat! (http://www.asonyomon.hu/digitalis-modellezessel-torteneti-utvonalak-nyomaban-az-eszakkelet-dunantulon/) Eddig ismeretlen gepida temető feltárása kezdődött meg! (http://www.djm.hu/hirek-informaciok/gepida-temeto-tiszapuspoki-hataraban.html) Joggal merül fel a gondolat „talán velem van a baj”? Most akkor kezdjem el párhuzamosan betanulni a C. Renfrew – P. Bahn Régészet c. munkáját a Magyar régészet az ezredfordulón című munkával? (http://regeszet.org.hu/magyar-regeszet-az-ezredfordulon/)

Végre vége a napnak, irány haza! Az autóban bekapcsolod a rádiót és miden állomáson félóránként biztos, hogy szóba kerül a régészet. Ennél még a csend is jobb, de az út mentén egy hatalmas plakát előtt haladsz el, amiről egy őrjítően csinos fiatal régész hetykén tekint rád.

A sarki ivóban keresel menedéket és gyógyszert az egész napos frusztráló őrületre. És ismét! A pultnál a téma az archeomágneses mérések és a haverok egymást túlkiabálva bizonygatják a különböző típusok eredményességét. A másik asztalnál a régészeti tipológia és a relatívkronológia nehézségeiről folyik a vita. Hátat fordítasz nekik és megpróbálod a TV-t figyelni, de ott is éppen a legújabb lelőhelyfelderítési módszereket és a komplexitás előnytét tárgyalják. Kezedbe akad egy újság: Határtalan Régészet https://www.facebook.com/permalink.php?story_fbid=1504420216532800&id=1502444460063709&fref=nf Ez a vég! Elindulsz haza.

Otthon, a nyugalom szigetén pedig a gyerekeid azzal fogadnak, hogy ők régészeti táborba szeretnének menni és régészek lesznek, ha nagyok lesznek és a kisebbik már ma este nagyon szeretne egy eredeti bradest, te pedig még azt sem tudod, hogy a paleo diéta és a paleolitikum között mi a különbség!

De végre vége, szinte a végkimerültség határán önkívületi állapotban zuhansz az ágyadba. Csöndet! Soha többé régészet!

A régészet gyakran megragadta a filmesek, forgatókönyvírók, játékfejlesztők és a könyvszerzők fantáziáját. Így a régészekről számos "romantikus" kép él az emberekben. Gondolhatunk itt a bogaras régészprofesszorra, aki életét egy szinte végtelen könyvtárban éli. Vagy a sármos, jóképű hősre, esetleg a kincseket megmentő szívdöglesztő egyetemi tanárnőre.

Talán egy kevésbé ismert oldal, melyet Jack McDevitt amerikai író mutat meg számunkra a „Priscilla Hutchins” sorozatában. Ugyanis nem kisebb régészeti területtel ismerteti meg az olvasót a szerző, mint az ún. exo- vagy xenorégészettel. A történet kiindulópontja, hogy a jövőben, amikor az emberiség már biztonságosan képes nagy távolságokat megtenni az univerzumban, ismeretlen eredetű és rendeltetésű, de bizonyosan intelligens létformák által létrehozott szobrokat és objektumokat fedeznek fel a Naprendszerben és azon kívül is. Kik ezek a rejtélyes készítők? Hol vannak a településeik? Hová tűntek? Köztünk élnek még mindig?

A történetről bővebben itt olvasható: http://galaktikabolt.hu/termek/emlekmu-a-csillagokban/

Mi is az a xenorégészet?

Bármilyen furcsa, de valóban létezik egy ilyen elméleti irányzat, melynek a célja a földönkívüli intelligens létformák régészeti szempontú vizsgálata és megismerése. Mivel jelenleg semmilyen jellegű tárgyi, szellemi vagy egyéb „lelet” nem áll a rendelkezésünkre, ezért nem lehet az exorégészetet művelhető területnek tekinteni. Gyorsan hozzá kell tenni, hogy nem az „ősi asztronauták” és az Erich von Däniken-féle szenzációhajhász áltudományos fantazmagóriák sorolandók eme ultra-elméleti irányzatba, melynek talán még létezése is csak teoretikus lehet. A legfrissebb és talán az egyetlen igazán komoly tanulmánykötet a NASA által kiadott „Anthropology, Archaeology and Interstellar Communication” című munka (letölthető: https://www.nasa.gov/sites/default/files/files/Archaeology_Anthropology_and_Interstellar_Communication_TAGGED.pdf). A kötetben is inkább csak a lehetőségek számbavétele történik, mely nem kecsegtet a könnyed olvasmányos stílussal.

Ellenben a „Priscilla Hutchins” sorozattal, mely felhőtlen szórakozást kínál és rávilágít arra, hogy a jövőben is kemény dolog régésznek lenni, főleg ha a beruházó azzal fenyeget, hogy ha nem fejeződik be határidőre a feltárás, akkor bizony ők gond nélkül semmisítenek meg egész elnéptelenedett idegen városokat is.

A Pekingi Egyetem régészhallgatóival fémkeresőzni voltunk a hét második felében. Most Szolnok környékét céloztuk meg. Mi új lelőhelyekkel és leletekkel, ők pedig újabb tapasztalatokkal gazdagodtak.

Egy kis érdekesség péntek estére.

Késő vaskori kelta ház a Kr. e. 3. századból Jászberény határában. Az épület szélénél padkák figyelhetőek meg és két kemence. A tengelyben egy-egy cölöphely fedezhető fel, melyek a valamikori tetőt támasztották alá.

A feltárást Dr. Tárnoki Judit vezette 2004-ben

Damjanich János Múzeum©

Ahogy arról már korábban is beszámoltunk Jászfényszaru környékén megszaporodtak a régészeti feltárások. Csak a tavasszal négy különböző régészeti lelőhelyen végeztünk munkát, három esetben beruházáshoz kapcsolódó megelőző régészeti feltárás zajlott, egy esetben pedig leletmentő ásatás. Majd pedig június hónapban tértünk vissza egy újabb leletmentő ásatás erejéig. Utóbbi esetében már az első terepszemle során megállapítottuk, hogy egy Árpád-kori település kis részletével lesz dolgunk.

A lelőhely elhelyezkedése és környezete 

A Jászságról készült korai térképek és a Fodor Ferenc által készített vízrajzi rekonstrukció alapján Jászfényszaru környéke valószínűleg egy igen vízjárta, lápos-mocsaras vidék lehetett a lecsapolások és folyószabályozások megkezdésig. Az ártéri, vizenyős területekből csak a homokdombok emelkedtek ki, és jelentettek biztonságot és megtelepedésre alkalmas élőhelyet az ember számára. Először ezeket a szárazulatokat hajtotta uralma alá a középkor embere. Itt építették fel a lakóházakat, kissé távolabb a műhelyeket ahol a tímár, a fazekas, a kovács stb… tevékenykedett. A település szélén a jószágok karmájai lehettek, míg a határban a legeltetés és az arra alkalmas részeken a szántóföldi művelés zajlott. A jelenlegi leletmentésen a település egy külső szélét sikerült megkutatnunk, amely eredetileg egy gazdasági funkciót betöltő részhez tartozhatott.

A feltárás

Ahogy említettük a Damjanich János Múzeum kollégái már a 2007-ben végzetek ásatást a mai Samsung gyár területén, ahol egy kiterjedt középkori (12-14. század) település egy jelentős részletét sikerült feltárni, többek között mintegy 40 különböző épület maradványát (lásd Bíró Gyöngyvér tanulmányait). Az idén nyáron, júniusban megásott régészeti objektumok is ehhez a településhez tartozhattak. A lelőhely a Samsung gyárral szemben fekvő magas de erősen pusztuló homokdombon helyezkedik el, melynek szakadó partjánál sorakozó régészeti jelenségeket kellett megmentenünk. Feltártunk 4 agyagból épült kemencét, valamint több árokszakaszt, melyek feltehetően egy karámrendszer részét alkothatták. Napvilágra került egy nagyméretű munkagödör, melyben egy kemence is helyet kapott. Ebből a gödörből komoly mennyiségű lelet került elő: vassalak rögök, állatcsont, nagy mennyiségű kerámia, üvegpohár(?) pereme, vascsat, szegek, stb…Az ásatás leletei közül kiemelendőek a hullámvonallal díszített edénytöredékek, egy bélyegdíszes edény, cserépbogrács-töredékek, továbbá egy szinte teljesen hibátlan állapotú III. Béla király által veretett bronzpénz.

A középkori település kiterjedését egyelőre nem sikerült még teljesen tisztázni. Annyi bizonyos, hogy mérete jóval nagyobb, mint azt korábban sejtettük. Az ásatással párhuzamosan zajló felderítés során a környékből nagy mennyiségű cserepet, bronz gombokat, réz és ezüstpénzeket (III. Béla király pénz érméi, friesachi dénárok) és cseréppipa töredéket, vas baltát, övcsatokat is gyűjtöttünk.

A feltárás meglepetése két késő bronzkori sír volt. A szegényes temetkezésekben mellékletként egy-egy edény került elhelyezésre. További érdekesség, hogy az egyik teljesen „zárt”, azaz bolygatatlan Árpád-kori gödörből egy késő vaskori, Kr. e. 2-3 századra tehető üvegkarperec töredéke került elő. Valószínűleg a középkor emberei találhatták meg a furcsa tárgyat, melynek számukra értéke nem lévén egyszerűen belehajították egy szemetesgödörbe.

Összegzésként elmondható, hogy újabb értékes adatokkal sikerült gazdagítanunk Jász-Nagykun-Szolnok megye és Jászfényszaru történetét. A leletek restaurálása és leltárba vétele már folyamatban van, reményeink szerint a tudományos feldolgozás megkezdésére sem kell már sokat várni.

Az ásatáson részt vett:

Dr. Hoppál Krisztina régész, Mali Péter régész, Kasza Csaba régésztechnikus, Varga Ervin régésztechnikus, Kozma Károly fotóművész, Ádám Márk régészhallgató (SZTE), Ehman Gábor, Kövesi István, Kolosi István, Bartos Péter és Takács Dóra önkéntesek.

F. Kovács Péter

ásatásvezető régész 

További ajánlott olvasnivalók: 

Belényesy Károly – Szebeni Andrea:

Jászfényszaru középkori temploma. In: Langó Péter (szerk.): Szállástól a mezővárosig. Tanulmányok Jászfényszaru és a Jászság múltjáról. Jászfényszaru 2000, 145–164.

Bíró Gyöngyvér:

https://u-szeged.academia.edu/GyöngyvérBíró 

Árpád-kori településrészlet házai és településszerkezete Jászfényszaru határában Archaeologiai Értesítő 140 (2015) 149-176. 

Árpád-kori fenékbélyeges kerámiák Jászfényszaru – Szőlők alján. Fiatal Középkoros Régészek VI. Konferenciájának Tanulmánykötete. Szerk.: Szőllősy Csilla - Pokrovenszki Krisztián. Székesfehérvár, 2015. 79-98. 

Többrétegű Árpád-kori település Jászfényszaru - Szőlők alján / Multi-layered Árpád Age Settlement at Jászfényszaru–Szőlők-alja. In: A múltnak kútja. Szerk. Rácz Tibor. Szentendre, 2014.

F. Kovács Péter:

Régészeti kutatások Jászfényszaru határában (blog bejegyzés)

http://szolnokiregeszet.blog.hu/2016/06/05/regeszeti_kutatasok_jaszfenyszaru_hataraban

Langó Péter:

Régészeti es okleveles adatok a Jászság 10-15. századi településtörténetéhez, Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 15. (2006). 

Szállástól a mezővárosig. Tanulmányok Jászfényszaru és a Jászság múltjáról. Jászfényszaru 2000, letölthet:

https://docs.google.com/uc?id=0BzizZ3MJI5qrUGd3SjUwVEd1VW8&export=download

Befejeztük az Árpád-kori településrészlet leletmentését Jászfényszaruban. Hamarosan egy bejegyzés formájában fogunk beszámolni az eredményekről és a leletekről.

Egy előző témához kapcsolódva, most egy korábbi az Eötvös Lóránd Tudományegyetem Régészeti Intézete által szervezett nemzetközi konferenciára készített poszterünket töltjük fel. Az anyag elkészítésében ekkor is több kutató vett részt. Tanulmány formájában az idén ősszel megjelenő TISICUM-ban kerül publikálásra.

https://www.btk.elte.hu/hir?id=NW-2451

https://www.academia.edu/20008459/Warriors_of_the_Wild_A_Germanic_Cemetery_in_Tiszap%C3%BCsp%C3%B6ki