A Damjanich János Múzeum Régészeti Osztályának blogja

Szolnoki Régészet

Régészeti mozaikok az indonéz szigetvilágból

A hindu-buddhista korszak emlékei Jáván II. rész.– Szentélykomplexumok

2020. április 12. - Szolnoki Régészet

 

 

2013 és 2014 között egy évet töltöttem Indonéziában, a közép-jávai Semarang városa fölé magasodó Ungaran vulkán északnyugati lábánál. A tanulmányi kaland lezárásaként, akkor egy rövid történeti-régészeti esszét állítottam össze a fantáziámat leginkább megmozgató időszakról a hindu-buddhista királyságok periódusáról. Most ezt az archív bejegyzést elevenítem fel, mivel a felületen, ahol eredetileg megjelent, az ELTE Régészettudományi Inezét 'Ásónyomon' című blogján, már nem elérhető. Másrészt Indonéziáról - sajnos - szinte kizárólag csak Bali és a tengerpartok jutnak a többség eszébe, talán ez a kis rövid írás megmutatja az ország egyéb oldalait is.

 

vulkanokat_szemlelo_buddha_borobodur.JPGVulkánokat szemlélő Buddha szobor. Borobudur, Közép-Jáva. (Fotó: F. Kovács Péter)

 

A hindu-buddhista királyságok épített öröksége egyedülálló a világban. Egyes szentélyek, mint a Candi Borobudur vagy Candi Prambanan a világ legnagyobb ilyen jellegű vallási emlékei közé tartoznak. Ugyanakkor ezek nem önmagukban álló alkotások, hanem komplex, összetett szentélykörzetek – mint a diengi Arjuna komplexum vagy az ungarani Gedung Songo. Minden egyes elemük a legbonyolultabb viszonyrendszerek alapján lett megtervezve, s ennek megfelelően a tájban való elhelyezkedésüket, építészeti megjelenésüket, faragványaik stílusát egyaránt szociokulturális, vallási és gazdasági faktorok határozzák meg. Közép-Jáván több mint 200 vallási célú építmény ismert a korszakból. Ez a mennyiség a terület környezeti adottságaiból fakadó kutatási nehézségek, és a régészeti feltérképezetlenség fényében különösen szembetűnő. További problémát jelent, hogy a szentélykörzeteken kívül hétköznapi funkciójú település csupán rendkívül kis számban ismert. Emellett kormeghatározásuk is komoly nehézségekbe ütközik, pontos datálásuk egyelőre megoldatlan, s a kutatók között mindössze konszenzuson alapuló egyetértés jött létre a témában. Ez alapvetően a régészeti kutatások hiányával és a nehezen értelmezhető, rendkívül töredékes írásos emlékekkel magyarázható. A legelfogadottabb elmélet alapján a szentélyek építési idejük tekintetében két csoportra, egy korai és egy késői periódusra oszthatók. A korai szakasz a hinduizmus megjelenésétől 830-ig tart, ide sorolható például a Candi Borobudur, a diengi Arjuna komplexum, a Candi Gedong Songo, a Candi Kalasan, a Candi Prambanan, a Candi Sari. A 830-tól az iszlám dominanciáig húzódó kései szakaszt a következők képviselik: Candi Barong, Candi Lumbung, Candi Sukuh, Candi Ngawen, Candi Ratu Boko, Candi Sambisari.

 

candi_gedong_songo.jpg

Gedong Songo templomkörzet az Ungaran vulkán lábánál, Közép-Jáva. (Fotó: F. Kovács Péter)

 

De mit is jelent a ’candi’ szó? A nemzetközi szakirodalomban elfogadott technicus terminus a többnyire 8. és 15. század között, Indonéziában épült buddhista és hindu szentélyeket jelenti. Ritkább esetekben azonban alkalmazzák a korszak egyéb kőépítményire is, például kapukra, fürdőkre.

Kik építették ezeket a szent helyeket? A kutatás álláspontja ebben a kérdésben sem egybehangzó. Egyes elméletek szerint indiai papok útmutatásai alapján a különböző központosított jávai királyságok hozták őket létre, míg más vélemény szerint ez az állítás csak a legkorábbi szentélyekre lehet igaz. Utóbbit látszik alátámasztani a tény, hogy a közép-jávai építészet nem követi az indiai architektúra szabályait; olyan alapvető dologban sem, mint például a tájolás iránya.

 

candi_gedong_songo2_1.jpg

Gedong Songo templomkörzet egyik szentélye az Ungaran vulkán lábánál, Közép-Jáva. (Fotó: F. Kovács Péter)

 

Miért ott vannak ezek a szentélyek ahol? A táj és a településstruktúra adottságai voltak a meghatározóak a pontos hely kiválasztásában, szem előtt tartva olyan tényezőket, mint vízközelség, talajtermékenység, más szentélyek közelsége.

Milyen kapcsolat fedezhető fel a táj és a szentélyek között? A tájkép erősen meghatározta az építkezések helyét. Elsősorban specifikus tájelemek figyelhetők meg a szent helyek közelében, például hegytetők különleges kilátással, kivételesen termékeny talaj, források és vízesések, meleg vizű források, átmeneti zónák.

A továbbiakban két, kiemelkedően híres szentély kerül részletesebb bemutatásra.

 

Candi Borobudur:

A mai Yogyakartától (Dél-Jáva) néhány kilométerre található, a világ legnagyobb ismert buddhista temploma. A feltehetően a 9. században létesített komplexum építési munkálatairól azonban egyetlen forrás sem tesz említést. A hatalmas szentélyt hat darab négyzet alakú szint alkotja, melyek tetején három kör alakú szint helyezkedik el. Alapja megközelítőleg 118 x 118 m nagyságú, és nagyjából 55 ezer m³ andezit felhasználásával épült. Összesen 2672 faragott elem borítja a falakat, és több mint 504 Buddha szobrot helyeztek el rajta, amelyek a termékeny folyami síkságot körülvevő több ezer méter magas hegyeket szemlélik. A legalsó szinttől fölfelé haladva a látogatót szinte hipnotizálja a faragványok cselekvő részletessége, az első szintek megtétele után a figyelmes szemlélő gyakorta elveszíti idő- és térérzékelését a szögletesen kanyargó folyosókon. A több órányi, szűk teraszokon való séta után a nyitott, tágas kilátású felsőbb kör alakú térszinteket elérve a gigantikus Buddhák és harangok látványa felszabadító erővel hat a lélekre. Borobudur alaprajzát tekintve azonnal felismerhető a tantrikus buddhizmus mandalája, amely megjeleníti a vallás kozmológiai világképét. A faragványok témája nagyon széles skálát ölel fel, többnyire különböző történeteket mesélnek el. Számos vallási cselekmény jelenik meg rajtuk, de háborúkról, szerelemről, idegen hajósok látogatásairól és a földművesek egyszerű munkájáról is beszámolnak.

 

borobudur.JPG

Borobudur (Fotó: F. Kovács Péter) 

 

A Dieng plató szentélyei:

A Dieng plató egy 2100 m magasan elhelyezkedő vulkanikus fennsík, amelyet 2800 m magas hegyek sokasága övez. A terület ökológiailag és földrajzilag is különleges adottságokkal rendelkezik, a helyi jávaiak csak az „istenek lakhelyének” nevezik. A diengi fennsíkon összesen három szentélycsoport (Arjuna csoport, Gatotkaca csoport, Dwarawati csoport) és egy magányos templom (Candi Bima) ismert.

diengi_tajkep.JPG

Diengi tájkép (Fotó: F. Kovács Péter)

 

Az alábbiakban az Arjuna csoport kerül bemutatásra. Az együttest összesen öt szentély alkotja: az Arjuna, a Semar, a Srikandi, a Puntadewa és a Semabadra templomok. Ez a csoport valószínűleg Jáva legkorábbi szentélykörzetei közé sorolható, építése a 7. századra datálható. Feltehetően egy építési horizontba tartozik a Gedong Songoval, a Cangkuangal és a Bojongmenje templomokkal. Ezeket a korai szakaszba tartozó észak-jávai stílusban épült hindu szentélyeket a négyszögletes alaprajz, a kis méret, a szegényes díszítés jellemzi. Gyakori elem a védelmező, démoni, túlvilági lények faragványainak megjelenése, elsősorban az ajtók fölött. A szentélyek tájolása nyugati, az Arjuna templomai pedig megközelítőleg észak-dél irányú sorban helyezkednek el, amelyek mögött az ezekhez tartozó másodlagos építmények romjai fedezhetőek fel.

 

 

arjuna_csoport.jpg

Arjuna szentélykörzet, Közép-Jáva, Dieng (Forrás: internet)

 

Jáva hindu-buddhista emlékei látogatók százezreit vonzzák évről évre. Világörökségünk egy különleges részét képezik, melyek túlélték az iszlám romboló és átépítő hódítását és napjainkig hirdetik a jávai emberek valamikori vallását.

F. Kovács Péter
régész

A bejegyzés trackback címe:

https://szolnokiregeszet.blog.hu/api/trackback/id/tr9715607660

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.