A Damjanich János Múzeum közreműködésével 2012 óta vesznek részt a Pekingi Egyetem régészhallgatói magyarországi feltárásokon, ez idáig mégis csupán korlátozott számú magyar diáknak volt módja Kínába látogatni. 2016-tól azonban – a csereprogram sikerén felbuzdulva – a kínai fél lehetővé tette, hogy Magyarország bármely régészeti tanszékének hallgatója számára elérhető legyen a kínai ásatás lehetősége.
Nagyrév és környéke hosszú idő óta lakott. Kevesen tudják, de egykoron, a kora bronzkorban, a Kr.e. harmadik évezred végén, második évezred elején egy központi településnek adott otthont. Az emberek hosszú időn át laktak itt, házaikat meg-megújították, újra építették, aminek következményeképpen egy kisebb magaslat, ún. tell település alakult itt ki. Ezt a magaslatot ma Zsidóhalom néven ismerik a helyiek. A valaha itt élt emberek halottaikat a közelében lévő homokdombokon helyezték végső nyugalomra (1. kép).
Bronz tőr egy nagyrévi sírból
Eddigi életem legmerészebb vállalkozása volt, mikor úgy döntöttem, pályázok a szolnoki Damjanich János Múzeum felhívására. A múzeum részéről évek óta hagyomány, hogy lehetőséget biztosítanak magyar régészhallgatóknak, hogy részt vegyenek a Pekingi Egyetem éves ásatási gyakorlatán. A program nemcsak abban segít, hogy rajta keresztül megismerhessünk egy teljesen más régészeti perspektívát, hanem egyúttal alkalmat biztosít, hogy – ha csupán egy kis időre is – egy számunkra idegen kultúra részeivé váljunk, új barátokat szerezzünk és egy életre szóló élménnyel gazdagodjunk.
A Nagy Fal egy szakasza
Forrás
Többször írtunk a Szolnoki Régészet hasábjain a klasszikus értelemben vett régészettudomány határán elhelyezkedő irányzatokról. Áttekintettük a tragikus sorsú Franklin-expedíció kutatását (bővebben itt), a közelmúlt emberi hagyatékát vizsgáló régészeti irányzatokat (itt) és a sci-fi határát átlépve fantáziáltunk a világűr régészetéről (itt). Jelen írásban ismét a régészet határát súroljuk, de most az emberiség történetének legtragikusabb mementóit tárjuk fel: a tömegsírokat.
Igazságügyi régészek és antropológusok dolgoznak az argentin "piszkos háború" egyik tömegsírjának feltárásán
(Bővebben itt)
A Damjanich János Múzeum Régészeti osztálya a jövőbeli M-44 gyorsforgalmi út építéséhez kapcsolódóan ún. teljes felületű megelőző régészeti feltárást folytat. A munka során egy nagy kiterjedésű újkőkori település részletét sikerült megfigyelni. Az időszak az újkőkor középső fázisához tartozik, mely korszak embereit a régészeti terminológia az "alföldi vonaldíszes kerámia-kultúra" elnevezéssel illeti (röviden AVK).
