A Damjanich János Múzeum közreműködésével 2012 óta vesznek részt a Pekingi Egyetem régészhallgatói magyarországi feltárásokon, ez idáig mégis csupán korlátozott számú magyar diáknak volt módja Kínába látogatni. 2016-tól azonban – a csereprogram sikerén felbuzdulva – a kínai fél lehetővé tette, hogy Magyarország bármely régészeti tanszékének hallgatója számára elérhető legyen a kínai ásatás lehetősége.

Mi is az a szimbolikus temetkezés?

A legegyszerűbb meghatározás szerint a temetkezést akkor tekinthetjük szimbolikusnak, ha a sírból hiányzik a „főszereplő”, azaz maga a halott. Üres lenne hát a sír? De hát ennek semmi értelme, hiszen akkor az nem is temetkezés! Ez aztán az igazi fából vaskarika! – gondolhatjátok magatokban.

Temetőfeltárásaink során nem kis fejtörést okoznak azok a ritkán előforduló hosszúkás téglalap alapú beásások, melyek a nyesett altalajon sírfoltnak tűnnek, kibontva azonban teljesen üresnek bizonyulnak. Véletlenül lettek volna kiásva, vagy meggondolták magukat a túlélők és mégis máshol helyezték örök nyugalomra az elhunytat? Netán mégis felépült halálosnak látszó betegségéből és életben maradt? Ugye Ti is érzitek, milyen komolytalanok ezek a találgatások. Nem is érdemes folytatni.

A jelenleg bemutatásra kerülő anyag kisebb változtatásokkal volt látható a tiszapüspöki Helytörténeti Gyűjtemény és Könyvtár kiállítótermében, a szolnoki Damjanich János Múzeumban a Régészet Napja alkalmából és a Kunszentmártoni Helytörténeti Múzeumban, majd legutóbb a kisújszállási Morgó Csárdában. Mind a négy korábbi helyszínen a bemutatott kollekció magját az M-4-es út 2014-2015-ben végzett megelőző feltárásai során előkerült emblematikus leletek alkották kiegészülve a 2015 nyarán feltárt nagy visszhangot kiváltott 95 síros gepida temető leleteinek egy kis részével. Szolnokon ezt a kört tovább bővítettük az 1950-es években Szolnok – Szandaszőlős határában feltárt 253 sírt számláló nekropolisz leleteivel és egyéb Szolnok környéki kulcslelőhelyek szebb tárgyaival (Rákóczifalva – Bivaly tó, Szolnok – Zagyvapart, Törökszentmiklós – Hunyadi utca, stb…). Kunszentmártonban a kiállítás súlypontjait áthelyeztük, az M-44-es út tervezett szakaszán végzett próbaásatások leleteivel és a római-antik időszak kiegészült neolitikus, bronzkori és középkori emlékekkel is. Jelenleg Törökszentmiklóson a korábbi négy kiállításból gyúrtunk össze egy ötödiket sőt még újabb szarmata edények kerülnek bemutatásra egy korábbi, de annál jelentősebb szarmata lelőhely anyagából.

A központi témát továbbra is a „birodalmak peremén” jelige adja. A legkorábbi emlékeket a tiszapüspöki római kori szarmata leletek alkotják, ezek leginkább a Kr. u. 3-4 század közé keltezhetőek. A kiállított tárgyakból megismerhetőek a szarmata fazekasság legkedveltebb edénytípusai és technikái az egyszerű kézzel készített durva házi kerámiától a jó minőségű fazekas termékig. A korszak egy érdekes csoportját azok az edények, edénytöredékek alkotják, melyek a kereskedelem révén érkeztek a Római Birodalom területéről a Közép-Tisza-vidékre.

Ez a jól körülhatárolható csoport az un. terra sigillaták (Drag 37, Darg 30, stb típusok…). A kiállított tárgyak között több ilyen tárgy is megtekinthető. Közös jellemzőjük, hogy magas minőségi elvárásoknak kell megfelelniük, így jó minőségű termékekről van szó. Felületüket egy sötét vörös, bordó bevonat un. szlip borítja, valamint gyakran domború reliefminták díszítik, melyek skálája igen változatos lehet. Akár harci jelenetet, kocsiversenyt vagy vadászatot is felfedezhetünk rajtuk az szokásos építészeti dísztagozatok és tojássor minták között. A kerámiatárgyak mellett egyaránt megtekinthetőek római ezüstpénzek, szarmata tükrök, bronz és ezüst fibulák is. A kiállítás egyik központi eleme a 2015-ben Kunszentmárton határában feltárt gazdag szarmata nő sírja, melyben majd’ egy tucat ezüst ékszer volt elhelyezve.

A kiállítást megnyitja:

Dr. Tárnoki Judit

régész, osztályvezető

Damjanich János Múzeum 

2017.04.26. szerda, 17 óra 

A kiállítás megtekinthető:

2017.04.26-2017.07.07. között

5200 Törökszentmiklós, Almásy út 20. 

A ruházat alapanyaga, a textília és a bőr nyom nélkül elenyészik a földben, ezért csak kerülő úton értesülhetünk több ezer év ruházkodásáról.

Hogy az újkőkortól kezdve biztosan használtak szövött textilt, azt a szövőszék agyagból készült szálfeszítő nehezéke alapján tudjuk – ez gyakori lelet az őskori telepeken.

Szövés álló szövőszékkel – rekonstrukciós rajz

A  Régészet Napja pénteki felvonásában ismét szeretnénk a középiskolás diákoknak kedveskedni. Ezért a Múzeumban egy olyan különleges előadói napot rendezünk, ahol a történelem órák tananyagából kimaradt vagy csak felületesen érintett korszakokkal lehet picit mélyebben megismerkedni. Összesen nyolc előadás fog elhangzani. 

Részletek az albumban!

Tárnoki Judit, szeretett kollégánk és barátunk 60. születésnapját március 6-án megünnepeltük. Tiszteletére ünnepi évkönyvet készítettünk, melyben tisztelői, barátai egy-egy cikket, tanulmányt írtak.

Az ünnepséget március 6-án tartottuk. Ahogy az várható volt, szép számmal (több mint százan) gyűltünk össze a Szolnoki Galériában. Bőséges eszem-iszommal egybekötve tartottuk a köszöntőt 11 órai kezdettel.