Géza fejedelem a Képes Krónikában. Forrás: hu.wikipedia.org
Géza fejedelem akinek édesapja Taksony vezér, édesanyja pedig Emese hercegnő volt (a bessenyő Tonuzoba vezér lánya) 972-ben került a magyarság élére és 997-ig vezette népünket. Uralkodási időszaka a magyar történelem egyik legnehezebb korszakára esett, amikor a magyarságot ellenségként és idegen, pogány, ázsiai hordaként kezelte a keresztény Európa. Az ellenséges viszony alapját legfőképp az a tény adta, hogy a magyar törzsek ekkor már közel egy évszázada (a 862-es legelső európai kalandozó hadjárat óta) fosztogatták intenzíven és sikerrel a kontinens településeit, kolostorait és templomait. Az európai fenyegetések másik elemét pedig a kereszténység elutasítása jelentette, vagyis az a kialakult helyzet, hogy Európa keleti peremén tartósan berendezkedett egy harcos ázsiai nép, mely bevételeit és fennmaradását is Európa állandó kirablására építette.
A magyar - európai viszonyt alapjaiban forgatta fel I. Ottó német király Rómában történő császárrá koronázása 962 február másodikán, mely szertartással Német-római Birodalom élére került. Az új európai vezető alaposan ismerte már a magyarokat, hiszen német királyként sokat harcolt velük. Erre volt példa az augsburgi vagy Lech-mezei csata 955-ben, amikor vereséget mért Bulcsú és Lél vezérek seregére (sőt a csata végén mindkét magyar törzsi vezetőt elfogatta és kivégeztette). Géza levonta tehát a következtetéseket a vereségből a 972-es hatalomra kerülésekor, amikor édasapja, Taksony halála után elfoglata a fejedelmi széket.
Géza ráébred arra, hogy a magyarság csak akkor maradhat fenn, ha beilleszkedik Európába, amihez elengedhetetlen a kereszténység felvétele. Döntése azért volt nagyon fontos, mert ha nem így határoz, akkor a magyarok azon népek sorsára jutnak, akik azóta eltűntek, mert nem vették fel a kereszténységet mint a szkíták, hunok, avarok, besenyők. A kereszténység azonban a korabeli Európa "közös nevezőjeként" sokkal többet jelentett hitbéli kéréseknél. Egyszerre volt vallás, életmód, értékrend, nyelv, adózás és közigazgatás. A kereszténység felvételével mind 6 említett tényezőben változtatnunk kellett.
Géza és Sarolt gyermekének Vajknak a megszületése a Képes Krónikában. Forrás: hu.wikipedia.org
A magyar fejedelem 973-ban elküldte tehát követeit a quedlinburgi birodalmi gyűlésbe, ahol a Német Római Császárság uralkodója I. Ottó és a pápa (II. Szilveszter) előtt kinyilvánította, hogy népe szeretne beilleszkedni Európába és ennek bizonyítékaként felveszik a kereszténységet! Megkezdődött a magyar népesség nyugati hittérítőkkel való kereszténységre térítése. (Ekkoriban történt a Pannonhalmi bencés kolostor alapítása is: 996-ban.)
Géza harmadik fontos döntését fiának Vajknak a megkeresztelése jelentette (István néven). Ezzel mind Európa mind pedig saját népe számára megüzente, hogy nagyon is komolyan gondolja a keresztény út kiválasztását a magyarság számára.
A magyar vezető negyedik lényeges döntése a rokoni kapcsolatra lépés volt a bajor herceggel Liudolf Henrikkel (aki később II. Henrik néven lesz majd császár). A kapcsolatot a Liudolfokkal egy fontos esküvő hozta tető alá: amikor István elvette Henrik húgát Gizellát 996-ban a bajorországi Scheyern apátságban (bár sok helyen a kölni dóm szerepel az esküvő helyszíneként). Henrik egyébként 895-től lett bajor herceg, 1002-ben már német király, 1014-ben pedig német-római császárrá koronázták.
Magyarok a X. században. Forrás: arcanum.com
Noha Géza Veszprémben apáca-zárdát építtetett és Magyarország első templomát is neki köszönhetjük Székesfehérvárott a mai székesegyház előtti téren (Fehérvári négykaréjos templom, Szent Péter és Szent Pál templom), ő maga soha nem vette fel a keresztény vallást. Az említett fehérvári területen egyébként feltáró ásatások kezdődtek (nem csak 1971-ben de 2014-ben is), az ott létesült templom és királyi vár felkutatására, melyekkel vélhetően a fejedelem sírját is megtalálnánk. Géza uralkodása utolsó szakaszában látott az esztergomi vár megépítésének, melyet aztán fia, István fejezett be. A magyar történészek még ma is megosztottak abban a kérdésben, hogy Géza fejedelem 997 február 1-én bekövetkezett haláláig vagyis a fejedelem saját korában még Székesheférvár vagy már inkább Esztergom jelentette e inkább az uralkodói központot. (Egyáltalán 997-ben volt e királyi palota Fehérváron?)
Géza fejedelmünk döntései, főleg a posztban említett 4 kulcsfontosságú politikai fordulat (a kereszténység felvétele, a quedlinburgi tanácskozáson való részvétel, Vajk megkeresztelése és a házassági kapcsolat a bajorokkal) új pályára állította a magyarság jövőjét: Európa befogadott bennünket és megkezdődhetett a Magyar Királyság megteremtésése, majd erős közép-európai hatalommá válása. De mindez már fiának Szent Istvánnak a közreműködésével zajlott.