A Damjanich János Múzeum Régészeti Osztályának blogja

Szolnoki Régészet

Évezredek a Közép - Tisza mentén: kapcsolatok és hálózatok

Régészeti konferencia 2019. október 17-18

2019. október 02. - Szolnoki Régészet

 

Az évezredek folyamán a Tisza folyó középső szakaszának kulturális környezete állandó változásokon ment át, így alakítva ki a terület sajátos arculatát. Az idő mélységeit egyedül „a legmagyarabb folyó” – a Tisza – köti össze, mely bizonyos időszakokban barrierként állta útját a kapcsolatoknak, máskor pedig pont az összekötő kapocs szerepét töltötte be. A Damjanich János Múzeum ez alkalommal egy szakmai régészeti konferenciára invitálja a terület kutatásával foglalkozó régész kollégákat, melynek fókuszában a Közép-Tisza-vidék régészete áll. A konferencia nem korszakspecifikus, így a legkorábbi régészeti koroktól a középkorig, kora újkorig hallhatók előadások. 

A konferencia részvétel ingyenes de regisztrációhoz kötött!

Regisztrálni a titkarsag@djm.hu címen lehet!

Helyszín: 5000 Szolnok, Kossuth tér 4, Damjanich János Múzeum, I. emelet, Konferencia terem.

Részletes program: itt

 

dokumentum0_1.jpg

 

Tovább

Olvadó lelőhelyek

A globális felmelegedés pusztító hatásai

 

Harminc Celsius fok feletti hőmérsékletet mértek Alaszkában, Nepálban beköszöntött a nyár, Svédországban melegebb volt, mint Görögországban, 2,2 millió négyzetkilométeren lángol a tundra Szibériában, több, mint 10 milliárd tonna jég olvad el egyetlen nap alatt Grönlandon…csak néhány sokkoló hír az elmúlt napokból, melyek a gyorsuló ütemben bekövetkező klímaváltozás tünetei.

Kétségtelen tény, hogy a klímaváltozás már nemcsak távoli lidérc, hanem napjaink kézzelfogható valósága. A bolygó klimatikus átalakulása számos módon fenyegeti az emberiséget: szélsőséges időjárás, szárazságok, özönvízszerű esőzések, erődtüzek és még számos más tünet, mely mind ugyanarra az eredőre vezethetők vissza. A problémák globálisan érintik az emberiséget, melyek megoldása sürgető, hiszen akár kontinensnyi területek válhatnak lakatlanná. De vajon az emberi lét minden spektrumát érintő válság közvetlenül lehet hatással a régészetre is? Milyen problémákkal, kihívásokkal találkoznak a szakemberek?

 

otzi.jpg

 Ötzi a megtalálást követően

Tovább

Hogyan lettem régészhallgató Európa túlsó felén?

Avagy tapasztalatok, szárnypróbálgatások és régészetképzés Norvégiában

 

Világ életemben vonzott az, hogy külföldön tanuljak, hogy megismerhessem a Kárpát-medencén túli régészetet is, hogy bővítsem a világképemet, és, hogy kilépjek a kis megszokott komfortzónámból. Ez volt az a gondolat-mag, ami elindította azt az elhatározásomat, hogy én a régészet mesterképzést egy másik országban szeretném elvégezni. A választásom végül Norvégiára esett, ahova rengeteg szervezés, nyelvtanulás és bizonytalanság után indultam el 2017 februárjában.

 

1_8.jpg

Tovább

(POP)kultúra #4: Trónok harca és a régészet

 

Gondolkodtál már azon, hogy a kitalált világokban játszódó fantasy filmek készítői honnan gyűjtenek ötleteket és inspirációt a szereplők öltözetéhez, ruhájához, ékszereihez, fegyvereihez és egyéb kiegészítőihez? Bizony sokszor merítenek tippeket a történelmünkből. A legutolsó Trónok Harca epizódban (8. évad 5. rész) például felfedezhetjük, hogy Daenerys Targaryen hű seregének tagjai, a Makulátlanok mind egy a késő bronzkori Közép-Európa területén használatos tömör markolatú, korongos végű tőrkardot hordanak az oldalukon.

 

1_tron.jpgRészlet a Trónok Harca című sorozatból. A Makulátlanok serege, oldalukon a bronzkori kardok ihlette fegyverrel.

Tovább

Egy új emberi faj a Fülöp-szigeteken?

 

Délkelet-Ázsia szigetvilága bolygónk talán egyik legsajátosabb és legizgalmasabb szeglete. Ez a szeglet nagyjából egy fél Európa méretű világrész, melyet a klíma, növény- és állatvilág mellett egyedi földrajzi adottságai is különlegessé tesznek. Hatalmas kiterjedt szigetrendszerek húzódnak a Szundák láncolata és a Csendes-óceán végtelen határai közt. Csak nagyságrendileg lássuk, Indonéziát nagyjából 17 ezer sziget alkotja, míg a Fülöp-szigeteket nagyjából 8 ezer. Ez a földrajzi mozaikosság erősen hatással van a különböző embercsoportokra is, amíg Indonéziában több mint 300 etnikai csoport és több mint 700 nyelv ismert, addig a Fülöp-szigeteken közel 200 nyelv és számtalan etnikai csoport fedezhető fel. Kétség kívül a térség adottságai egyedülállók, melyek sokszor igencsak megnehezítik a tudományos kutatásokat. Régészeti szempontból pontosan e mozaikosság miatt, vannak területek, amik teljes mértékben az ismeretlen homályába burkolóznak. Számunkra, Európában dolgozó régészek számára nehéz elképzelni, hogy földrészek teljes korszakairól nincs ismeretünk, nincsenek értékelhető leletek, vagy éppen több ezer négyzetkilométerről mindössze egy-két bizonytalan kontextusú tárgyat ismerhetünk. Ez a föld a mindennapos felfedezések Mekkája, ahol bármikor felbukkanhat egy olyan lelet, ami akár egész korszakok történelmét újraírhatja. Most egy újabb hír rázta meg a tudományos világot. A Fülöp-szigetek egyik távoli barlangjában feltehetően egy eddig ismeretlen emberi faj került azonosításra.

 

bones-philippines-cave-cousin-humans.jpg

 

Tovább

A kínai civilizáció hajnala: a késő neolitikum

Ásatási lehetőség Pingliangtai lelőhelyen

 

A szolnoki Damjanich János Múzeum és a Pekingi Egyetem (School of Archaeology and Museology, Peking University) 2012 óta működő csereprogramjának kínai lelőhelye ezúttal a késő neolitikum időszakára keltezhető Pingliangtai erődített telep. Ennek apropóján szedtük össze a kínai civilizáció hajnalaként emlegetett időszak legfontosabb jellemzőit, és mutatjuk be az idei ásatások célpontjaként szolgáló Pingliangtai néhány jellegzetességét, valamint az ásatás menetét.

 

bkvvwhi7d-vrqc9c_5cmtfx-wdjvtnycz7uatc-7ge0.jpg

Forrás

Tovább

ÁSATÁSI LEHETŐSÉG KÍNÁBAN 2019

HENAN TARTOMÁNY PINGLIANGTAI LELŐHELY 河南淮阳平粮台遗址

 

A Damjanich János Múzeum közreműködésével 2012 óta vesznek részt a Pekingi Egyetem régészhallgatói magyarországi feltárásokon, ez idáig mégis csupán korlátozott számú magyar diáknak volt módja Kínába látogatni. 2016-tól azonban – a csereprogram sikerén felbuzdulva – a kínai fél lehetővé tette, hogy Magyarország bármely régészeti tanszékének hallgatója számára elérhető legyen a kínai ásatás lehetősége.

 

beida.jpg

Tovább

A Hónap műtárgya a Damjanich János Múzeumban

Nagyrév–Zsidóhalom kora bronzkori temetőjének leletei

 

Nagyrév és környéke hosszú idő óta lakott. Kevesen tudják, de egykoron, a kora bronzkorban, a Kr.e. harmadik évezred végén, második évezred elején egy központi településnek adott otthont. Az emberek hosszú időn át laktak itt, házaikat meg-megújították, újra építették, aminek következményeképpen egy kisebb magaslat, ún. tell település alakult itt ki. Ezt a magaslatot ma Zsidóhalom néven ismerik a helyiek. A valaha itt élt emberek halottaikat a közelében lévő homokdombokon helyezték végső nyugalomra (1. kép).

 

1_2.BMP

Bronz tőr egy nagyrévi sírból

Tovább