A Damjanich János Múzeum Régészeti Osztályának blogja

Szolnoki Régészet

Egy új emberi faj a Fülöp-szigeteken?

2019. április 11. - Szolnoki Régészet

 

Délkelet-Ázsia szigetvilága bolygónk talán egyik legsajátosabb és legizgalmasabb szeglete. Ez a szeglet nagyjából egy fél Európa méretű világrész, melyet a klíma, növény- és állatvilág mellett egyedi földrajzi adottságai is különlegessé tesznek. Hatalmas kiterjedt szigetrendszerek húzódnak a Szundák láncolata és a Csendes-óceán végtelen határai közt. Csak nagyságrendileg lássuk, Indonéziát nagyjából 17 ezer sziget alkotja, míg a Fülöp-szigeteket nagyjából 8 ezer. Ez a földrajzi mozaikosság erősen hatással van a különböző embercsoportokra is, amíg Indonéziában több mint 300 etnikai csoport és több mint 700 nyelv ismert, addig a Fülöp-szigeteken közel 200 nyelv és számtalan etnikai csoport fedezhető fel. Kétség kívül a térség adottságai egyedülállók, melyek sokszor igencsak megnehezítik a tudományos kutatásokat. Régészeti szempontból pontosan e mozaikosság miatt, vannak területek, amik teljes mértékben az ismeretlen homályába burkolóznak. Számunkra, Európában dolgozó régészek számára nehéz elképzelni, hogy földrészek teljes korszakairól nincs ismeretünk, nincsenek értékelhető leletek, vagy éppen több ezer négyzetkilométerről mindössze egy-két bizonytalan kontextusú tárgyat ismerhetünk. Ez a föld a mindennapos felfedezések Mekkája, ahol bármikor felbukkanhat egy olyan lelet, ami akár egész korszakok történelmét újraírhatja. Most egy újabb hír rázta meg a tudományos világot. A Fülöp-szigetek egyik távoli barlangjában feltehetően egy eddig ismeretlen emberi faj került azonosításra.

 

bones-philippines-cave-cousin-humans.jpg

 

A Fülöp-szigetek északi részén, az ország legnagyobb szigetén Luzon északkeleti felében elhelyezkedő Cagayán tartományban lévő Callao barlangban zajlanak a pleisztocén előtti időszakra koncentráló régészeti kutatások. A Callao egyike a környék több mint 300 barlangjának, ami egyébként a turisták egyik kedvelt célpontja. A páratlan élővilággal és lenyűgöző tájképi arculattal rendelkező vidék 1935 óta áll védelem alatt, amely 2003 óta a csendes-óceáni partszakaszt is magába foglalja.

A Callao barlangban 1979-ben zajlott az első feltárás, de csak a 2000-es évek elejétől váltak rendszeressé. A munkát nemzetközi kutatócsoportok végezték fülöp-szigeteki intézményekkel közösen. A barlang belső rétegsorában, betöltésében talált leletek teszik lehetővé a lelőhely időrendjének felállítását. A legfiatalabb megtelepedési periódus, tehát a legfelső réteg, Kr. e. 1600 körülre tehető, ez az időszak a terület neolitikuma. A rétegekből kerámiatöredékek, kőeszközök, csontok, nehezékek és temetkezések ismertek. Ezt követi egy vastagabb vulkanikus üledékréteg, amely az emberi megtelepedés nyomait nélkülözi. A következő kultúrréteg Kr. e. 23000-re tehető, ami már a paleolitkun fiatalabb fázisába tartozik. Leginkább tűzrakóhelyek, faszenes nyomok, égett foltok és kovakő eszközök darabjai, pattintékjai ismertek. E réteg alatt egy kétméternyi steril betöltődési szint húzódik, amit a legalsó kultúrréteg követ. Ebben a mélységen húzódik egy törmelékkő (breccsa) réteg, amiben állati maradványok mellett emberi maradványok is előkerültek, melyek kora uránizotópos vizsgálattal 65 ezer évre lett keltezve.

dokumentum0-001_1.jpg

A Penablanca-karszt elhelyezkedése, ahol a barlang is található

 

A barlang alsó kultúrrétegében talált maradványok egy eddig ismeretlen emberi fajhoz tartoznak, melyet Homo luzonensisnek neveztek el. Sajnos nem egy egész váz, hanem néhány csont került elő: 7 db fog, 2 db kéz csont, 3 db lábcsont és egy comb áll rendelkezésre, melyek valószínűleg két felnőtt és egy gyermek földi maradványait alkotják. A feltételezett rekonstrukciók alapján a felnőtt egyed magassága 120-150 cm lehetett, ami azt jelenti, hogy a flores-i hobbit embernél (Homo floresiensis) kisebb termetű lehetett.

A képre kattintva galéria nyílik

 

A felfedezés számos kérdést vett fel és egyelőre az is tisztázatlan, hogy milyen módon érkezhettek a szigetre, ami nem volt kapcsolatban a szárazfölddel. Egyesek azt feltételezik, hogy természeti katasztrófa, vagy a véletlennek köszönhetik az átjutást a szigetre. Hasonló kérdés merül fel a Homo erectusok átjutásával kapcsolatban, hiszen esetükben sem valószínűsíthető a tudatos, eszközök segítségével történő átjutás, ugyanakkor a növekvő leletek megkérdőjelezik a véletlen munkáját. Mindenesetre egyértelmű, hogy a korai emberekről alkotott kép, mely szerint csak egy faj létezhetett, már nem elfogadható, és inkább több, akár lokális megjelenésű, sőt versengő fajok valószínűsíthetőek. Így akár az is elképzelhető, hogy Afrikát mintegy 2 millió évvel ezelőtt nemcsak a Homo erectus, hanem több más előember, mint a H. floresiensis vagy a luzonensis is elhagyhatta. A kérdések egyelőre nyitottak, melyekre talán csak egy újabb délkelet-ázsiai felfedezés adhat választ.

Kovács Péter

 

A bejegyzés trackback címe:

https://szolnokiregeszet.blog.hu/api/trackback/id/tr2114758215

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

'it's cool to know nothing' 2019.04.12. 10:22:08

Kb. 10 ezer évvel ezelőttig kb. ez volt, tahát a szigetre jutás nem volt különösen problémás: binged.it/2IzLOfh
A 65 ezer éves kor hogyan kapcsolódik pl. ausztrál őslakosainak megtelepedéséhez? Nem vagyok túl jártas a témában, de az első emberi leletek 50 000 évesek Ausztráliában, de tárgyak között vannak 65 000 évesek is. A mai őslakosok nem ezeknek az embereknek a leszármazottai, hanem későbbi telepesek? Van kapcsolat a mostani leletek és az ausztrál maradványok között? Az ausztrál leletek Homo Sapienstől származnak. Párhuzamosan éltek Homo Sapiensek és korai emberek (fajok)?
Ami ugyan ebben a cikkben nem szerepelt, de sokszor írnak "kihalt" emberi fajokról. Érdekelne, hogy ez vajon egy tudományos terminus, vagy csak amolyan újságírói megfogalmazás. Ha tudományos terminus, akkor pontosan mit értünk alatta?

advocate1 2019.04.12. 12:17:27

Érdekes cikk! Nem feltétlen régészeti kérdés, de vajon mi lehet az óceánok mélyén, ha igaz az, hogy még csak az öt százalékát térképeztük fel.

Látens Inszinuáció 2019.04.12. 12:18:02

@'it's cool to know nothing':

Csak néhány - és nem szakértőtől való - kérdésedre tudok választ adni.

Egy: Ma már bizonyított tény, hogy egykoron mind Afrikában, mind Eurázsiában, valamint Ausztráliában éltek együtt és egy időben rokon - de a DNS-től - jól elkülönült emberi fajok. Ilyenek voltak a (ma még) nem egyértelműen elkülöníthető Cro-Magnoni-, és a gyenyiszovai ember, a bizonyítottan más DNS-el rendelkező Neander-völgyi ember ( Homo sapiens neanderthaliensis), a szintén kihalt és más DNS-el rendelkező Ázsiai eredetű Homo sapiens idaltu, illetve a ma élő Homo Sapiens Sapiens.

Kettő:
Több ma már kihalt emberi fajokat és/vagy alfajokat ismerünk.
Ilyenek A Homo ergaster, Homo habilis, a Homo erectus, a Homo heidelbergensis, a Homo antencessor, és vitatott Homo florensis és még sok egyéb.
A Homo ergasterből alakult ki a Homo erectus, majd a Homo sapiens, és a többi faj/alfaj. És akkor még itt van az Australopithecina csoport, amely közvetlen elődei a Homo Sapiens sapiensnek.

Ezért az utolsó kérdésedre a válasz egyértelmű, tudományos terminusról beszélünk akkor, amikor kihalt és/vagy egy időben élő emberi fajokról/alfajokról beszélünk.
Ha jobban bele akarsz mélyedni a témába, a google a barátod.

'it's cool to know nothing' 2019.04.12. 14:09:20

Hadd bontsam akkor ki jobban a kérdést (a google nem a barátom sok esetben, mert csak ugyanazt a sablonos választ lehet megtalálni 500 helyen, de a lényegi kérdést senki nem teszi fel).
ad 1. Ezek mind egy faj, Homo Sapiens, hiszen szaporodásra képes közös utódokat hoztak létre. Tehát egyik sem halt ki. Bennem is van 2-5% (pontosan most nem emlékszem, meg kellene néznem) Neandervölgyi DNS szakasz. Kérdés tehát még mindig ugyanaz, hogy éltek egymás mellett más fajok is (a Homo Sapiensszel párhuzamosan)?

ad 2. Ha egy fajnak elődje egy másik, akkor az előd fajnál a kihalást hogyan lehet érteni? Az csak továbbjelődött, nem? Értelmezésem szerint a kihalás azt kellene, hogy jelentse, hogy egy idő után nem volt életképes utód, az az ág megszűnt. Ha az utódok lassan, de folyamatosan változtak, az miért lenne kihalás? Tehát melyik faj halt ki (nyomtalanul)? Melyik fejlődött tovább? Melyik kereszteződött a másikkal (tahát szintén tovább fejlődött)? Ezekre nem láttam még választ sehol.

Látens Inszinuáció 2019.04.12. 15:55:11

Akkor megpróbálom részletesebben ahogy én tudom, de ha komolyabban is érdekel a téma akkor inkább kérdezz egy paleoantropológust.

Szóval.
Az első kérdésre: Nem így van! Például a Homo sapiens idaltu úgy halt ki, hogy NINCS ismert DNS szekvenciája a mai modern emberben, ám egy időben élt a Homo sapiens fajjal, azaz különálló faj volt. A Neander-völgyi-, és a gyenyiszovai ember is ugyan egy alfaj volt, viszont ezek is kihaltak, vagy beolvadtak (ez még mindig vitatott), mert kevésbé voltak életképesek, ám egy időben és egy helyen élt együtt a Homo sapiens fajjal.

A második kérdésre: 65 millió évvel ezelőtt eddig még nem egyértelműen bizonyított okból, de kihalt a dinoszauruszok ÖSSZES faja, viszont a manapság haszonállatként tartott pulyka és a tyúk a legközelebbi rokona. De ettől még alapból semmi köze(!) a dinoszauruszokhoz.
Ebből következik, hogy szó szoros értelemben nem az a kihalás, ha egy faj változik - ez lenne az evolúció alapja-, hanem az, ha valamilyen egyéb okból úgy tűnik el, hogy nem marad meg a DNS-e.

Például az Australopithecina csoport ÖSSZES faja kihalt, a mai ausztrálok őslakosainak - az aboriginálok - DNS-ében NINCS a saccperkábé 100 ezer év előtt ott élő ősemberből.

De én csak laikus vagyok, szakmai szempontból nem vagyok hiteles.

Legfelelősebben gondolkodó felelőtlen ember · http://elmenypark.net 2019.04.12. 17:54:45

Olyan ez, mintha valaki szabványosította volna a mai embert. Ám ha jól megnézzük a jellemzőket, könnyen lehet, hogy ennek még nincs vége. Ennek nincs szíve, csak esze, annak túl sok szíve van és semmi esze.