A Damjanich János Múzeum Régészeti Osztályának blogja

Szolnoki Régészet

Újkőkori kút Tiszakürt határában

2018. augusztus 02. - Szolnoki Régészet

A Damjanich János Múzeum Régészeti osztálya a jövőbeli M-44 gyorsforgalmi út építéséhez kapcsolódóan ún. teljes felületű megelőző régészeti feltárást folytat. A munka során egy nagy kiterjedésű újkőkori település részletét sikerült megfigyelni. Az időszak az újkőkor középső fázisához tartozik, mely korszak embereit a régészeti terminológia az "alföldi vonaldíszes kerámia-kultúra" elnevezéssel illeti (röviden AVK).

 

304652-alexfas01.jpg

 

Az újkőkor

Az utolsó jégkorszak végével (~ Kr. e. 10 ezer évvel) a klimatikus viszonyok kedvezőbbé válnak, ennek következtében az emberiség életmódja nagyban átalakul. A közel-keleti ún. termékeny félhold területén jön először létre ez a komplex életmódváltás, melynek olyan elemei vannak mint: növények és állatok háziasítása, a letelepedett életmód, a kerámia edények használata, a kőeszközök csiszolással való kidolgozása. Ez az úgynevezett neolitikus forradalom, mely diffúz módon terjedt el. A Kárpát-medencébe ezt az új életmódot először az ún. Körös-kultúra jeleníti meg, ami időben Kr. e.  6000-5500/5400 közötti időszakot fedi le, ezt nevezzük korai neolitikumnak. Ezt követi a középső neolitikum, amely 5500/5400-5000/4900 közé tehető. Ezen időszak egyik meghatározó régészeti kultúrája az alföldi vonaldíszes kerámia-kultúra. Hazánk területén a kései neolitikum Kr. e. 5000/4900-4500/4400-ra tehető, ezt követően egy új ,nagy időszak kezdődik: a rézkor.


avk2.jpg

 

A feltárás során összesen tizennégy cölöpszerkezetes hosszúház, kilenc sír és kutak kerültek elő. A temetkezések a kor szokásainak megfelelően a településen belül, az épületek között feküdtek. Gyakori ebben az időszakban a zsugorított temetkezési rítus, valamint jellemző mellékletek az okker rögök és a különböző kőeszközök.  Az egyik sír lakójának ruházatára utalnak a rajta talált, kőből készült gombok, néhány halott arcát pedig eredetileg okkerrel vörösre festették. A települést erős védelmi rendszer övezte, amit négyszáz méter hosszan sikerült is feltárni. A falut körülvevő árok belső oldalán ásott cölöpökből álló palánk védte a település lakóit, ami szintén ritkának számít az Alföldön.

 

 

Az alföldi vonaldíszes kerámia-kultúra

A középső neolitikum régészeti hagyatékát nevezik így az Alföld területén. A korszakra jellemzően ez a stílus az egész kontinens területén elterjed és számos hasonlóság fedezhető fel a különböző vonaldíszes kultúrák/csoportok között. 

Életmódjuk letelepedett, falusias jellegű. Házaik cölöpszerkezetes konstrukciók. Füzesabony-Gubakút lelőhelyen nagyjából egy tucat, ilyen épület került elő, ezek 6 méter szélesek, 14-16 méter hosszúak és három osztatúak voltak. 

 

fuz_gub.jpgFüzesabony-Gubakút - AVK település felszínrajza, kékkel kiemelve az épületek

 

 

Az ásatás végső szakaszában egy különleges jelenséget sikerült megfigyelni. Az egyik kút alján a talajvíznek köszönhetően megmaradt az ácsolt faszerkezet, így lehetőség nyílt megfigyelni az ácsolás technikáját. A kút belsejében nagy mennyiségű törött és ép fazék feküdt, melyeket feltehetően a vízhúzáshoz használtak. Az ilyen leletek igen ritkák a területünkön. Ami viszont nagyon fontossá teszi az a kora. A kútban talált kerámia alapján a középső újkőkor elejére (AVK I. fázisa / Szatmár II. időszak) keltezhető. Ez nagyjából i.e. 5600-5400, amivel jelen tudásunk szerint Európa legidősebb faszerkezetes kútja az általunk feltárt. A korábbi rekordtartó a Sajószentpéteren feltárt bödönkút ugyanezen kultúra következő (AVK II.) fázisát képviseli. A kút faanyagát a lehetőségeink szerint kiemeltük, jelenleg a Damjanich János Múzeum restaurátor műhelyében várja a konzerválást és a korát biztossá tevő természettudományos vizsgálatokat.

 

A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Sajószentpéteren 2012-ben tárt fel egy a középső neolitikumba tartozó kutat a Herman Ottó Múzeum. A jelenség kora az AVK II. periódusba sorolható 5400-5200 közé, de ebben az esetben is csak a C-14 radiokarbon vizsgálatok után lehet pontosabban bekorolni. 

sajo2.jpg                                                                          Bővebben:

https://www.academia.edu/22166026/Preliminary_Report_on_the_Middle_Neolithic_Well_from_Saj%C3%B3szentp%C3%A9ter_North-Eastern_Hungary_

 

Ahogy a vonaldíszes kerámia-kultúra számos innovációja elterjedt Európában, úgy ebben az időszakban jelennek meg az első fa szerkezetes kutak is (legalábbis ettől az időszaktól ismeri az első ilyeneket a régészet), melyekre egyaránt jellemző az ácsolt deszka szerkezet és a bödön típus is. A témáról Juhari Zsuzsanna is írt blogján:
https://juharizsuzsanna.blog.hu/2012/12/20/alfold_neolitikus_szilicium-volgy 

 

journal_pone_0051374_g004.png

 

2012-ben alapos összefoglalást tett közé angol nyelven egy német-svájci régész csapat:
http://journals.plos.org/plosone/article?id=10.1371/journal.pone.0051374

 

A Damjanich János Múzeum "Vendégségben Őseink Háza Táján" című állandó régészeti kiállításban impozáns újkőkori kollekció tekinthető meg, mely alapos betekintést nyújt az első élelemtermelők hitvilágába és mindennapjaiba. Bővebben a kiállításról: 
http://www.djm.hu/damjanich-janos-muzeum/allando-kiallitasok/vendegsegben-oseink-haza-tajan.html

Az ásatást Mali Péter régész vezeti.
A szöveget írta: Mali Péter-Kovács Péter 

 

 

 

A bejegyzés trackback címe:

https://szolnokiregeszet.blog.hu/api/trackback/id/tr9014152561

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Ad Dio 2018.08.04. 11:49:04

Klassz. Köszönet az információért.