Május első napjaiban értesítették a Damjanich Múzeumot, egy építkezés során talált kincsleletről.
A bejelentő – köszönjük ezúton is, hogy nem hagyta elveszni ezt az egyedülálló leletet – Csatári Gábor kicsit aggódott, hogy le fogjuk állítani a gabonaszárító építését. Természetesen nem tettünk ilyet, nem tartozik feladataink közé semmilyen munka akadályozása.
Térjünk a lényegre; az első mérés alapján 10,5 kg a megtalált kincs nyers súlya, vagyis mosás, restaurálás előtt. Az érmék mennyiségét 5000-8000 darabra becsüljük, mert nem egyforma súlyú és méretű pénzekből áll a lelet. A pénzeket egy egyszerű, korongolt agyagedényben rejtették el, melyet egy kis fedővel zártak le. A megtalálás során az edény megsérült, de teljesen rekonstruálható.
A különlegességet nem a mennyisége, vagy az értéke adja a lelteknek – van ennél nagyobb és értékesebb pénzlelet is – hanem az a tény, hogy csak lengyel vereteket tartalmaz. A XVI. századi magyar éremkincsekben gyakran fordulnak elő lengyel veretek, akár 10-30 %-ban is, de ennél nagyobb arányban ritkán. A pénzek- eddig kb. 1000 darabot vizsgáltunk át- mind a Lengyel Királysághoz és annak hűbéreseihez köthetőek. Az eddigiek során I. (Öreg) Zsigmond (1506-1548), II. Zsigmond Ágost (1548-1572) és Báthory István (1575-1586) lengyel királyok, valamint Brandenburgi Albert (1525-1568) porosz herceg, II. Frigyes sziléziai herceg (1488-1547) (Lechnice-Breh), Johann sziléziai herceg (1535-1571) (Brandenburg-Kustrin) érmeivel találkoztunk. A feldolgozás során fél garas, egy garas és három garas címleteket találtunk eddig. A korabeli érmeket már ellátták évszámmal tehát viszonylag egyszerű azonosítani a kibocsátás évét, a legkorábbi 1527 a legkésőbbi pedig 1583- ezer darab átnézése után. Valaki mindig felteszi a kérdést: mennyit ért akkoriban ez a pénzmennyiség. A kérdésre nem könnyű válaszolni, mert a késő középkor pénzügyi és gazdasági viszonyai nagyon másképp voltak mint napjainkban. Például a pénz értékét maga az anyag adta amiből készült, jelen esetben az ezüst, meg volt szabva, hogy egy márka súlyú megfelelő minőségű ezüstből hány érmét kell verni, ezt hívják pénzlábnak. A pénzen szereplő uralkodó- kibocsátó- garantálta a veretek értékét. A jogcím is nagyon fontos, ami alapján az érméket verik, tehát I. Zsigmond lengyel királyként, litván nagyhercegként, Gdansk uraként, Szilézia hercegeként is veretett más-más képű és értékű érmeket.
- Zsigmond lengyel király a magyar II. Ulászló király öccse volt, s még herceg korában a 1498 és 1502 között királyi bátyja udvarában Budán töltött pár évet. Fennmaradt egykori számadáskönyveiből vettünk néhány adatot. A feladat nehezítéseként a számadáskönyvben magyar pénzekkel számolnak forintban és denárban. Az érthetőség kedvéért 1 garas = 3 denár, 1 aranyforint = 100 denár akkoriban.
Néhány találomra kiragadott példa: egy pár cipő 8-10 denár, egy pár hosszú kés étkezéshez 8 denár, rókaprém fejfedő 40 denár, 1 rőf fehér posztó 12 denár, 10 db zsebkendő 20 denár, 1 font papír (kb 0,5 kg) 10 denár, 1 liba 6 denár. A fenti árak 1499-re vonatkoznak.
A kincslelet A régészet napja rendezvény keretében megtekinthető lesz a szolnoki Damjanich János múzeumban 2018 május 26-án.
Polgár Zoltán
régész
