A Damjanich János Múzeum Régészeti Osztályának blogja

Szolnoki Régészet

Mi is az a szimbolikus temetkezés?

2017. április 28. - Szolnoki Régészet

Mi is az a szimbolikus temetkezés?

A legegyszerűbb meghatározás szerint a temetkezést akkor tekinthetjük szimbolikusnak, ha a sírból hiányzik a „főszereplő”, azaz maga a halott. Üres lenne hát a sír? De hát ennek semmi értelme, hiszen akkor az nem is temetkezés! Ez aztán az igazi fából vaskarika! – gondolhatjátok magatokban.

Temetőfeltárásaink során nem kis fejtörést okoznak azok a ritkán előforduló hosszúkás téglalap alapú beásások, melyek a nyesett altalajon sírfoltnak tűnnek, kibontva azonban teljesen üresnek bizonyulnak. Véletlenül lettek volna kiásva, vagy meggondolták magukat a túlélők és mégis máshol helyezték örök nyugalomra az elhunytat? Netán mégis felépült halálosnak látszó betegségéből és életben maradt? Ugye Ti is érzitek, milyen komolytalanok ezek a találgatások. Nem is érdemes folytatni.

unknown_grave_marker_no_date_5267724283.jpg

Tapasztalataink alapján nyugodtan leszögezhetjük, hogy a teljesen üres, sem tárgyakat, sem emberi maradványokat nem tartalmazó sírgödör alakú beásásokat nem tekinthetjük szimbolikus temetkezésnek. Bizonyára e jelenségnek is megvan az oka, de e talányt jelen tudásunk alapján megfejteni nem tudjuk.  Márpedig üres gödörről (alakján, méretein kívül) bármit állítani –  a sci fi világába tartozik, és ellentmond az archaeológia fő szabályának, miszerint következtetéseink csak a feltárt tárgyak, jelenségek ismeretén alapulhatnak.

Milyen hát akkor a jelképes sír?

Régészeti közlésekből több helyről ismerünk leírást jelképes sírokról. Magam, ásatásaim során – bevallom – alig-alig találkoztam ilyennel. Pályafutásom több mint 40 éve alatt a szimbolikus temetkezésnek legnyilvánvalóbb, legmeggyőzőbb példáját a Rákóczifalva-Bivaly-tó lelőhelyen feltárt rézkori temető 218. számú sírjában láttam.

1_kep.jpg

1. kép

A lelőhelyen a java rézkori bodrogkeresztúri kultúra temetőjének 79 sírja látott napvilágot, (kora Kr.e. 4334-4075 időre tehető). A korszakra jellemzően szigorú rítus szerint temették halottaikat, nőket a bal oldalukon, férfiakat a jobb oldalukon, ún. zsugorított helyzetben fektetve. A sírok szabályos sorokat alkottak. A nemek megkülönböztetése a halottak mellé helyezett tárgyakban is megnyilvánult. Az általános, mindkét nemnek járó útravaló mellett pattintott, hosszú kőpengét többnyire a férfiak (1. kép), pattintott nyílhegyet pedig kizárólag csak a férfiak kaptak. Szintén csak férfiaknak járó, egyszersmind hatalmi jelvény volt a rézcsákány (2. kép).

2_kep.jpg

 

Most nézzük a mi sírunkat.

A sírban csontváznak semmi nyoma, a benne lévő tárgyak elhelyezése azt mutatja, hogy igyekeztek a hiányzó, képzeletbeli holttest köré, rá ill. mellé csoportosítani azokat, mint a többi, valóságos férfisírban. (3. kép) Rézcsákány (2. és 4. kép) és rézár, kőkés, kő nyílhegy, 8 db pattintott eszköz, valamint edények és állatcsont, mint általános sírmellékletek feküdtek a sírban. (5-7. kép)

_kep.jpg

3. kép

A felsorolt adatok alapján semmi kétségünk sem lehet afelől, hogy a sír férfitemetkezés szimbóluma, mégpedig jellegzetes, előkelő férfinak szánt mellékletekkel ellátva. De vajon merre jár az, akit ez a végtisztesség illet? Messze útra indult és soha nem tért vissza? Elesett a csatában? Vagy talán nem is egykor élő személynek állított „síremlék”, hanem a „Természetfelettinek” kijáró hódolat kifejezője?

4-7. képért kattints a galériára! 

Ahogy látjátok, kérdéseink csak nem akarnak kifogyni.

Dr. Csányi Marietta

régész

A bejegyzés trackback címe:

https://szolnokiregeszet.blog.hu/api/trackback/id/tr7212464855

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.