A Damjanich János Múzeum Régészeti Osztályának blogja

Szolnoki Régészet

Régészeti GYIK #11

Régész szeretnék lenni, mit tegyek, hol és hogyan lehet ezt tanulni?

2016. október 31. - Szolnoki Régészet

 

A régészettudományt az egyetemek bölcsészkarán lehet tanulni. A legrégebbi régészeti tanszék az Eötvös Loránd Tudományegyetemen működik. Hogy az adott évben épp melyik egyetem indít régészképzést, arról a felvételi tájékoztatóból vagy az interneten lehet tájékozódni. (Jelenleg Budapesten, Szegeden, Miskolcon és Pécsett folyik régészképzés.) 

A bolognai rendszer bevezetése óta a régészképzés 6 félév alapképzésből (BA) és 4 félév mesterképzésből (MA) áll. Az alapképzés nem ad teljes értékű diplomát, csak régész technikusi végzettséget. Ezzel a képesítéssel pl. nem lehet ásatási engedélyért folyamodni, önálló ásatásvezetésre csak az MA végzettség jogosít. Természetesen technikusként is értékes munkát lehet végezni, de sokkal nehezebb elhelyezkedni. Ez a „komplett” régészvégzettségről is elmondható, vagyis aki erre a tanulmányra adja a fejét, készüljön B tervvel is, mert könnyen meglehet, hogy a diploma megszerzése után nem talál állást magának.

50.jpg Az ELTE BTK épülete, ahol a Régészettudományi Tanszék is található

 

Régészként a múzeumokon kívül a Magyar Tudományos Akadémia Intézetében, az egyetemeken és az Örökségvédelmi Hivatal területi képviseletein van mód az elhelyezkedésre. Egy darabig úgy is el lehet boldogulni, hogy a régész ásatásról ásatásra igyekszik munkát találni magának, de ekkor fel kell készülni arra, hogy a téli hónapokra munka nélkül marad és az ország legkülönfélébb pontjaira lesz kénytelen vándorolni, akár havonta is.

 

Ha ez még nem lenne elég elijesztő egy fiatal számára, azzal is számolnia kell, hogy a régészmunka komoly fizikai megterhelést jelent. Nem azért, mert magadnak kell lapátolni (bár ilyen is van, nem is ritkán), hanem mert az ásatáson heteket-hónapokat kell a szabadban tölteni; akár esik, akár fagy, akár 40 fokos hőség van, a munka nem állhat le.

 

51_1.jpg A bemosódott iszap tisztítása egy zivatar során elázott gödörből

 

Maga az egyetemi képzés nem nehezebb, mint bármelyik más szakon. Itt is órákra kell járni, és magolni is tudni kell. Talán annyival bonyolultabb, hogy régészetből nincs egyetemi jegyzet, tankönyv, az információt az előadásokon kell összegyűjteni. Nagyon fontos, hogy valamelyik világnyelvet mélységében is ismerje a jelentkező, mert a szakirodalom túlnyomó többsége idegen nyelvű, manapság már a magyar kutatások eredményei se magyarul, hanem elsősorban angolul jelennek meg. Tankönyv hiányában pedig a tanulás során az első pillanattól kezdve szakirodalmat kell böngészni. Az angol minden korszakban használható, de pl. aki őskőkoros akar lenni, annak franciául is érdemes tudni, aki népvándorlás korral akar foglalkozni, annak németül, oroszul is beszélnie kell. Még a magyar honfoglalás kor vagy Árpád-kor publikációi is idegen nyelven íródnak, tehát egyetlen korszakban sem lehet megkerülni az idegen nyelv tudását. Külön kiemelendő a latin nyelv ismerete, hiszen aki római korral, korai középkorral akar foglalkozni, annak bizony latinban is jártasnak kell lennie.

52.JPG Magyarország régészetével foglalkozó idegen nyelvű szakkönyvek

 

A régészettudományi tanszékek maguk is szerveznek ún. tanásatásokat, ahol a hallgatók – általában kötelező részvétel mellett – a terepi munkák mikéntjével ismerkedhetnek meg. De egy talpraesett hallgató maga is szervezi a nyári gyakorlatát, igyekszik minél többféle ásatáson megfordulni, hogy sokfelé, sok mindent lásson. Egy régészhallgató okosan teszi, ha ekkor maga is ásót, szerszámot ragad, mert ha a saját kárán nem tanulja meg, hogy hogyan kell az objektumokat kibontani, később nem fogja tudni a munkásoknak elmagyarázni és nem fogja érteni, hogy mi zajlik a saját ásatásán. Egyetemistaként még sok segítséget kap, az idősebb kollégák szívesen elmagyarázzák a teendőket, amire később magának kellene rájönnie. Már csak az ásatás öröméért is érdemes minden lehetőséget kihasználni, mert később, ha az összes felelősség rajta fog nyugodni, már közel sem lesz ilyen szórakoztató a dolog.

 

Az egyetemi oktatás során a hallgatóknak szakosodniuk kell valamelyik nagyobb régészeti korszakra. Ezért nem árt, ha már a jelentkezés pillanatában van valami elképzelése arról, hogy a régészet melyik területe érdekli a legjobban – erről a bőséges ismeretterjesztő irodalomból tájékozódhat.

53.JPGIsmeretterjesztő régészeti könyvek

Magyarországon első sorban a magyar föld régészeti problémáit oktatják és csak elenyésző számban indítanak az egyetemek egyiptológiával, Ókori Kelettel, Dél-Amerikával stb. foglalkozó stúdiumokat, és nem is mindig a régészeti tanszékeken tanítják ezeket, hanem önálló szakokon. (Ehhez is a felvételi tájékoztató az irányadó.) Ha a fiatal szívét valami speciális terület hódította meg, fel kell készülnie, hogy ezt a tudományt csak külföldön fogja tudni tanulni.

Dr. Tárnoki Judit 

régész 

A bejegyzés trackback címe:

https://szolnokiregeszet.blog.hu/api/trackback/id/tr3811918723

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.