A Damjanich János Múzeum Régészeti Osztályának blogja

Szolnoki Régészet

Régészeti GYIK #5

HONNAN TUDJA A RÉGÉSZ, HOGY HOL KELL ÁSNI?

2016. október 09. - Szolnoki Régészet

Az ásatást hosszadalmas előkészítő és felderítő munka előz meg, de erről nem, vagy csak keveset hallani. 

Az elmúlt évtizedekben az ásatások 90%-át az ún. megelőző ásatások teszik ki, melyek a földmunkával járó beruházások (építkezés, vezetékfektetés, erdőtelepítés, gátépítés, víztározó-építés, bányanyitás, út- és vasútépítés, hosszan lehet sorolni) előtt valósulnak meg. Ezt törvény szabályozza, mely kimondja, hogy a beruházás során megsemmisüléssel, bolygatással fenyegetett régészeti területet fel kell tárni, a leleteket, információkat meg kell menteni.

A múzeum már a beruházások tervezési szakaszában értesül a várható földmunkákról: megkapjuk a tervezett létesítmény tervét, elhelyezkedését.

Ekkor a régészek – a tervek ismeretében – kimennek a helyszínre és gyalogosan bejárják a területet. Ezt nevezi a régészet terepbejárásnak.


19.jpgTerepbejárás a tervezett M4-es autópálya nyomvonalán

 

A gyalogos bejárás során összegyűjtjük a felszínen mutatkozó apró nyomokat, melyek arról árulkodnak, hogy a mélyben valamilyen régészeti lelet bújik meg. Senki ne gondoljon nagy dolgokra. Ezek az „apró nyomok” a földművelés által a felszínre forgatott edénytöredékek, állatcsontok, esetleg embercsontok.

20.JPG

Edénytöredékek – ilyeneket találunk a terepbejárás során

 

Ezekből a leletekből pontosan lehet következtetni a régészeti lelőhely korára, a felszedett cserepek alapján a lelőhely kiterjedésére és intenzitására is (ha sok a cserép – intenzív a lelőhely, ami azt jelenti, hogy sok objektum – pl. gödör, házmaradvány – bújik meg a földben.)

Ezeket a felszíni jelenségeket térképen ábrázoljuk és a lelőhelyet a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal nyilvántartásba veszi azokat. Ettől kezdve a lelőhely ismertté, tehát védetté válik.

Ez az alapja az ásatás elindításának: a régész ott folytat ásatást, ahol a beruházás megbolygatná, tönkre tenné a régészeti lelőhelyet.

21_1.jpg

 Terepbejárás során felderített lelőhelyek térképi ábrázolása

De terepbejárást beruházás nélkül is lehet végezni. Az emberi megtelepülésnek legfontosabb előfeltétele a közelben megtalálható iható víz. A 20. század csatornázási munkálatait megelőzően semmi sem játszott olyan fontos szerepet, mint az iható víz közelsége, hiszen erre embernek és állatnak egyaránt szüksége van. Ezért biztosak lehetünk abban, hogy a régészeti korszakok lelőhelyei vízparton találhatók. Az Alföld mai vízrajzi képe nem is hasonlít az akár pár száz évvel ezelőttire se, nem is beszélve a régebbi korszakokat. A Tisza szabályozása előtt sokkal nagyobb árterek húzódtak, sokkal több folyó-patak szabdalta a határt, melyeknek mára már csak nyomuk maradt. Az egykori emberek ezeken a partokon laktak, ahol közel volt ugyan a víz, de árvíz sem fenyegette a települést.

22.jpg

 

 

A tervezett terepbejárás során ezeket az egykori vízparti részeket járjuk végig, ahol a legnagyobb a valószínűsége régészeti lelőhely előfordulásának. Ekkor is a felszínen szedhető cserepekből következtetünk a lelőhely meglétére, kiterjedésére, intenzitására. 

A terepbejárás a régészet rendkívül fontos része – de ugyanakkor rendkívül kellemes elfoglaltság is. Terepet járni csak tavasszal és ősszel lehet, amikor még nem, vagy már nem fedi növényzet (pl. vetés) a felszínt. Kevés szórakoztatóbb dolgot tudok elképzelni, mint langyos tavaszi napsütésben, vagy bodor őszi felhők alatt a természetet járni – és közben még hasznos gyűjtőmunkát is végezni. (Na, azért ennyire ez se egyszerű, gondoljunk bele, pl. a 4-es út bővítése kapcsán Szolnoktól Karcagig elcaplattunk gyalogosan, vagy egy kerékpárút miatt végigtalpaltuk a 32. út teljes 60 km-es megyei szakaszát. Jó, nem egyszerre, de akkor se volt egyszerű.)

23.JPG

Rézkori sírhalom (kurgán, kunhalom) Karcag határában, a 4. főút mellett (Hegyesbori-Kishalom), melyen ma kun emlékmű látható

Összefoglalva: a régész a terepbejárás alapján tudja, hogy hol kell ásni, hol van régészeti lelőhely. Erről nincs könyvtárban kölcsönözhető térkép, munkánk során mi készítjük a térképet, ami persze egyre részletgazdagabb, minél nagyobb részét derítjük fel a megyének. De ez a munka lassan halad, hiszen az évnek csak rövid időszakában végezhető és kizárólag gyalogosan. Hosszú évtizedekig el fog még tartani, míg megyénk minden zegzugát bejárjuk és felderítjük, feltérképezzük.

 

Dr. Tárnoki Judit 

régész 

 

A bejegyzés trackback címe:

https://szolnokiregeszet.blog.hu/api/trackback/id/tr3011734099

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.