A Damjanich János Múzeum Régészeti Osztályának blogja

Szolnoki Régészet

Régészeti kutatások Jászfényszaru határában

Egy szarmata településrendszer részletének feltárása és környezetének felderítése

2016. június 05. - Szolnoki Régészet


Jászfényszaru település határában ismét ásatások kezdődtek. Ahogy a Megyei Néplap is tudósított (http://www.szoljon.hu/jasz-nagykun-szolnok/kozelet/sirrablok-nyomaban-jarnak-661955) egy gyár építkezése miatt a Damjanich János Múzeum régészei már megkezdték a feltárásokat. Jelenleg összesen három területen folyik a munka, mindegyiken kora népvándorlás kori/római kori jelenségek kerültek elő, két helyen településmaradványok, egyen pedig temető látott napvilágot. A település környéke persze nem először került a szakma látókörébe, korábban a Samsung építkezése miatt voltak feltárások, illetve Dr. Langó Péter részletesen elemezte a 10-15. századi régészeti adatokat, Bíró Gyöngyvér pedig egy Árpád-kori települést dolgozott fel és publikált. Ebben a rövid híradásban egy újabb római kori szarmata település és a feltárással párhuzamosan zajló lelőhelyfelderítés eredményeit mutatjuk be.

 

szaru.jpg

                                     A feltárás Jászfényszaru határában (piros négyzet)

 

A lelőhely maga (Gyékényes 4.) egy a környezetéből markánsan kiemelkedő homokdombon, dombháton helyezkedik el. A homok a régészek számára egyszerre tud barát és ellenség is lenni. Könnyű bontani, könnyű benne ásni és a csapadékvizet is gyorsan elvezeti, ugyanakkor omlásveszélyes és nagyfokú homogenitása miatt a régészeti jelenségek igen nehezen ismerhetők fel benne.

Az itt végzett 14 napos ásatás során egy kétperiódusú római korai barbár, ún. szarmata telepet, tanya részletet kutattunk meg és több, mint 300 jelenséget tártunk fel és jegyeztünk le. Négy földbe mélyített gazdasági épületet, legalább két cölöpszerkezetes épületet, füstölőrendszert, vermeket, terménytáró gödröket és árkokat sikerült megfigyelnünk. A leletanyag leghangsúlyosabb elemei az edénymaradványok. Ezek igen változatos formában fedezhetőek fel. Nagyjából egy tucat, a Római Birodalom területéről származó vörös színű kereskedelmi edény töredéke látott napvilágot. Ezek az úgynevezett terra sigillaták, melyek talán a legjelentősebb kereskedelmi árunak számítottak Pannonia provincia és a Barbaricum között. Szintén importtermékként fogható fel egy pannoniai pecsételt edény darabkája. Kiemelkedőek a plasztikus mintával, állatlakos reliefekkel díszítettek. Talán az eddigi legszebb egy indadíszek között hátrafelé forduló kutyák által üldözött szarvast ábrázoló jelenet, de számos egyéb egyszerű díszítésű is előkerült. Értékes leletként számon tartható egy bronz tükör darabja, egy bronz huzalkarperec töredéke, egy lapított bronz pánt, egy ép vas fibula valamint egy vaskés, illetve egy feltehetőn ezüstből készült karperec darabja. Érdekesek a késő római időszakra jellemző korsó és tálformák, külön említésre méltó egy kiegészíthető felhúzott, kétfülű korsó darabjai. Szintén említésre méltóak egy dák/dák stílusú durva minőségű edény töredékei, melynek felületén plasztikus, ujjbenyomkodásos bordadíszek kanyarognak. A gazdasági tevékenység egy másik aspektusát megvilágító leleteink a malomkövek. Számos esetben ezeknek csak a darabjait fedeztük fel, de két esetben teljesen ép példányokat is sikerült kiemelnünk.

A település környezetében zajlik a Damjanich János Múzeum lelőhelyfelderítési programja, melynek során többek között a Római Birodalom és az annak peremén élő barbár nép, a szarmaták igen intenzív és kiterjedt kapcsolatát is sikerült megfigyelni. Mindezt római ezüst pénzérmék, római ezüst és bronz ruhakapcsoló tűk és szintén római stílusú övcsatok bizonyítják. Ugyanakkor az északi területekkel fenntartott kapcsolat egy bizonyítéka lehet germán területről származó 3-4. századi övcsat is.

 A későbbi korokat a honfoglalás kori, Árpád-kori és késő középkori/kora újkori leletek képviselik, szép számú kerámia, csat, pénzérme, puskagolyó és egyéb használati és viseleti tárgyak formájában. A korábbi időszakok emlékeit csak szórványosan sikerült megfigyelnünk. Kutatásaink során több, eddig teljesen ismeretlen régészeti lelőhelyeket is sikerült azonosítanunk. Munkánkat a Magyar Nemzeti Múzeum és a Magyar Tudományos Akadémia munkatársai is támogatják és segítik.

 


Összességében elmondható, hogy a Damjanich János Múzeum megelőző feltárása keretében egy kétperiódusú (3-4. század) falusias jellegű alapvetően mezőgazdasági funkcióval bíró település, tanyarendszer egy apró szegmense került feltárásra. A régészeti munka során több olyan lelet került napvilágra, mely kiterjedt kereskedelmi tevékenység meglétét bizonyítja a területen. Így a leletanyagban számos importáru lelhető fel, melyek a későbbiekben a lelőhely szűkebb időhatárokon belül történő keltezésére is lehetőséget nyújthatnak. A feltáró munkánkat kiegészítettük egy azzal párhuzamosan zajló lelőhelyfelderítési programmal, melyben önkéntesek is segítik a Múzeumot. Önzetlen segítségüket ezúton is köszönjük!

Az eddigi eredményeket szem előtt tartva a kutatás újabb fontos adalékokkal szolgálhat Jászfényszaru és az Észak Jászság történetének megismeréséhez és a számos eddig csak feltett kérdéseink megválaszolásához. Az előkerült leleteket mielőbb szeretnénk a nagyközönség számra is bemutathatóvá tenni és tudományosan feldolgozni.

F. Kovács Péter – Dr. Hoppál Krisztina

A bejegyzés trackback címe:

https://szolnokiregeszet.blog.hu/api/trackback/id/tr58781414

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.