A Damjanich János Múzeum Régészeti Osztályának blogja

Szolnoki Régészet

Feltárás Kunszentmárton–Nagy-ér Keleti partja I. lelőhelyen

I. rész - ásatási beszámoló

2017. október 20. - Szolnoki Régészet

 

Az M44 gyorsforgalmi út megelőző feltárása során a Kunszentmárton melletti Nagy-ér – egykori Körös holtág magas partján folytatunk kutatásokat. A helyszín igen izgalmas több rétegű, nagyon intenzív lelőhelynek bizonyult, amelyen késő bronzkori (I.e. 1400-1300), szkíta (I.e. VI-V. század), szarmata (I.sz. II-III. század) és késő avar (I.sz. VIII-IX. század) jelenségek is megjelentek, gyakran egymást metszve, akár több rétegben is egymás felett.

 

kutya_vaz_keso_bronzkori_godorben.JPG

Kutya váz késő bronzkori gödörben

Tovább

Vaskor konferencia Marosvásárhelyen

Iron Age Connectivity in the Carpathian Basin, Târgu Mureş, 13–15 October 2017

 

Van egy konferencia az erdélyi Marosvásárhelyen, ahol kétévente összegyűlik a közép-kelet európai és észak-balkáni vaskor kutatás színe-java. Ezt a tudományos összejövetelt a Maros Megyei Múzeum fáradhatatlan munkatársa, Berecki Sándor szervezi. Valójában nem egy hagyományos értelemben vett konferencia ez, hanem egy közösség éves tanácskozása, ahogy a címében is szerepel, kollokvium, hiszen csak tudományos előadással jelentkezők vehetnek részt az eseményen. Így olyan egyedülálló teret biztosít a vaskor kutatói számára, ahol 2-3 napon keresztül vitathatják meg gondolataikat, elméleteiket vagy éppen mutathatják be a legfrissebb kutatási és ásatási eredményeiket. Idén, 2017-ben ötödik alkalommal került megrendezésre, összesen 32 kutató tartott 6 szekcióban 23 előadást.

Tovább

Késő vaskori épület feltárása Mallorcán

Ásatási beszámoló

Mallorca a Baleár-szigetek legnagyobb szigete, a Földközi-tenger nyugati részén helyezkedik el. Az Ibériai-félszigettől keleti irányban közel 200 km távolságra fekszik, összterülete 3640 km2. Éghajlata mediterrán, meleg nyarak és enyhe telek jellemzik. Állandó folyóval nem rendelkezik. Lakossága 869 000 fő, nyaranta több millió turista kedvelt pihenőhelye.

Az emberi benépesítésnek pontos időpontját máig vitatja a helyi kutatás, de az első telepesek valószínűleg Kr.e. 3500 környékén érkezhettek ide hajóval. Kérdéses, hogy honnan jöttek, ugyanis meglepő módon, valószínűleg nem az Ibériai-félsziget felől. A tengeri áramlatok ugyanis nem kedveztek az ilyen irányú hajózásnak. A két terület nem lép kapcsolatba egymással a római korig. Az érkezők régészeti anyaga a mai Dél-Franciaország területeivel mutat rokonságot. Ezt az időszakot a késő rézkor, korai bronzkor idejére sorolják a helyi kutatók.

 1_kep_1.jpg

1. kép
Két naveta egymás mellett s’Hospitalet Vell lelőhelyen

Tovább

Különleges leletek Gyalu-puszta késő újkőkori telepéről


Az újkőkor településeire jellemző, hogy temetkezéseiket a házak közvetlen környezetében találjuk meg. A próba feltárás során feltárt 6 temetkezéshez az idei ásatás eddig kilenc újabb sírt tett hozzá. Ezek a zsugorított vázak K-Ny tájolásúak, arcuk gyakran vörös okkerrel van bekenve. Melléklet ritka, két évvel ezelőtt igen gazdag kagylóékszerekkel és kőpengével ellátott sírokat is találtunk. Idén két mellékletes sír került elő, mindkettőnél a halott feje környékén márványszerű kőzetből csiszolt miniatűr kőbaltát találtunk.

Tovább

Kunszentmárton – Gyalu-puszta II. Neolit településének leletei


A frissen elindult 44-es út ásatások során Gyalu-puszta II. lelőhelyen egy nagyméretű, intenzív újkőkor végi (Tisza-kultúra I.e. 4990-4450) települést tártunk fel.A két évvel ezelőtti próbaásatás eredményeivel együtt több mint 400 jelenséget találtunk. Ezek nagy része sekély gödör alj, több nagyméretű agyagnyerő gödörrel és ezek között felszíni cölöpszerkezetes házakat fedeztünk fel.

Tovább

Játék a tűzzel II.



A „tüzes téma” első részét olvasván talán sokakban felmerült, hogy mindenről szóltam, tűzhelyről, kemencéről, hamuról, faszénről stb., mindenről, mely csakis a tűz békés felhasználásáról tanúskodik, csak a tűz pusztító hatásáról nem. Lehetséges lenne, hogy a tűznek erről a jól ismert és rettegett tulajdonságáról nem árulkodnak nyomok a feltárásainkon?

Óh, dehogyisnem! Következzenek hát a prehistorikus tüzek történetének „minősített esetei”! Persze – gondolhatjátok - a tűz az tűz, akár prehistorikus, akár jelenkori: lobog, melegít, kiszolgál – és pusztít. Ez igaz, csakhogy én nem is annyira a tűzről magáról szólnék, hanem az embernek a tűzzel szemben tanúsított, némelykor szokatlan magatartásáról. Valójában a tűz történetének, meghódításának és felhasználásának éppen ez a lényege.

atlas_typhoeus_prometheus.pngPrométheusz büntetését ábrázoló görög tál (kylix) Kr. e. 550 körül

Tovább

Vaskor konferencia Edinburgh-ban

 

A tanya, mely egyben épületek, javak és birtok(ok) egysége és emberek közössége az európai vaskori településrendszerek legalapvetőbb építőköve. Ezen jelenség - a vidéki vagy falusi jellegű települések vizsgálata - közelebb viheti a ma élő embereket a régmúlt közösségek gazdaságának, szerveződésének, tájhasználatának, kapcsolatrendszerének, stb. megértéséhez. Európa változatos tájain terjed el ez az életforma, és állítja a kutatókat nehezen megválaszolható kérdések elé. Míg a skót lápvidéken megőrződik a legérzékenyebb szerves anyag is, addig a Pireneusokban csak a kőépületek maradnak. Míg egyes francia vidékeken rekonstruálható az egyes gazdaságok földhasználata, addig Romániában a dák szentélyek és tanyák viszonyát térképezik fel. 

 

Észak szimbóluma: a broch

 

Tovább

Játék a tűzzel

I. rész

 

„Az, hogy az ember bánni képes a tűzzel, olyan vívmány, mely […] már a prehistorikus időktől fogva sajátja minden emberi társadalomnak.”  Egyszersmind „kizárólagos emberi vívmány is”, hiszen „az emberi faj az egyetlen, mely megtanult uralkodni a tűz felett.” Ezek Johan Goudsblom Tűz és civilizáció c. kitűnő könyvének kezdő gondolatai. (Osiris Kiadó, Budapest 2002.)

Ahogy a tűz „birtokon belül volt” megszülettek az első csodálatos mítoszok, gyönyörű költemények arról a hősről (minden népnek megvolt a magáé), aki megszerezte számukra-számunkra e nélkülözhetetlen elemet.

atlas_typhoeus_prometheus.png

Prométheusz büntetését ábrázoló görög tál (kylix) Kr. e. 550 körül

Tovább