A Damjanich János Múzeum Régészeti Osztályának blogja

Szolnoki Régészet

Régészet Napja Szolnokon 2018. május 26.

Az Árpádok kora

2018. május 23. - Szolnoki Régészet



Érdekel, hogyan éltek az emberek az Árpád-házi királyok korában? A Régészet Napján megtudhatod! A szolnoki Damjanich János Múzeum idén is várja a kedves érdeklődőket. Programjaink során végig követhetővé válik a régészeti leletek sorsa egészen az előkerülésük pillanatától, a restaurátor műhelyen át a kiállító polcra való kerülésükig. 
Május  26-án, szombaton délelőtt a jelenleg is zajló Szolnoki Vár ásatásának a kulisszái mögé lehet bepillantani, míg délután tárlatvezetések, előadások, kézműves foglalkozások, harci bemutatók és sok egyéb izgalmas program fogadja majd az archeológia iránt érdeklődőket. Az elmúlt hónapokban több szenzációs lelet is előkerült megyénkből, melyek a Régészet Napja alkalmából kiállításra is kerülnek. Az év első hónapjaiban, Szolnok szélén az Ipari Park területén végeztünk ásatásokat, ahol egy igen jelentős, árpád-kori települést, és a hozzá tartozó kőtemplom alapjait, harangtöredékeket és egyéb izgalmas leleteket találtunk. Május elején egy bejelentés során került elő egy rendkívül értékes, 11 kg súlyú török kori ezüst érmékből álló kincs. Ha nem akarsz lemaradni ezen nem mindennapi tárgyak megtekintéséről, itt a helyed! ;)
A részvétel INGYENES!

regeszet_napja_programfuzet_2018_print_sorrend_1_-001.jpg

Tovább

Különleges ezüstpénz lelet Kunmadaras határából

 

Május első napjaiban értesítették a Damjanich Múzeumot, egy építkezés során talált kincsleletről.

 

A bejelentő – köszönjük ezúton is, hogy nem hagyta elveszni ezt az egyedülálló leletet – Csatári Gábor kicsit aggódott, hogy le fogjuk állítani a gabonaszárító építését. Természetesen nem tettünk ilyet, nem tartozik feladataink közé semmilyen munka akadályozása.

Térjünk a lényegre; az első mérés alapján 10,5 kg a megtalált kincs nyers súlya, vagyis mosás, restaurálás előtt. Az érmék mennyiségét 5000-8000 darabra becsüljük, mert nem egyforma súlyú és méretű pénzekből áll a lelet. A pénzeket egy egyszerű, korongolt agyagedényben rejtették el, melyet egy kis fedővel zártak le. A megtalálás során az edény megsérült, de teljesen rekonstruálható.

dsc_4167.jpg

Tovább

Távol-Kelet kincse: a rizs

A rizs régészete

 

A rizs az emberiség egyik legfontosabb alap élelmiszere. A Föld népességének nagyjából 60% fogyasztja, mint fő táplálékot. Természetesen Kína a listavezető, ahol 2016/2017-ben mintegy 177000 tonna rizs fogyott. India a második 97000 tonnával, Indonézia pedig a harmadik 37600 tonnával. De hol és mikor fonódott össze ilyen szorosan a kelet sorsa ezzel a növénnyel? A kérdésre a régészet adhat választ, de mielőtt rátérünk, érdemes tisztázni néhány alapfogalmat a rizzsel kapcsolatban.

 

514s58a-i1.jpg

 

Tovább

Ásatási lehetőség az első császár városában

SHAANXI TARTOMÁNY QINYONGCHENG LELŐHELY 陕西凤翔秦雍城遗址

A Damjanich János Múzeum közreműködésével 2012 óta vesznek részt a Pekingi Egyetem régészhallgatói magyarországi feltárásokon, ez idáig mégis csupán korlátozott számú magyar diáknak volt módja Kínába látogatni. 2016-tól azonban – a csereprogram sikerén felbuzdulva – a kínai fél lehetővé tette, hogy Magyarország bármely régészeti tanszékének hallgatója számára elérhető legyen a kínai ásatás lehetősége.


5_20111220122052.jpg

 

Tovább

Egy hetes régészeti tanulmányút Athénban

II. rész

  

Az előző bejegyzésben a gyakorlati iskolán való részvételről számoltam be, azonban az iskola keretein kívül lehetőségem nyílt további utazásokra Athénban és környékén. Görögország számos látogatható ókori lelőhellyel rendelkezik, ezeknek csupán kis részét áll módomban bemutatni személyes tapasztalataim alapján.

            Első pillantásra feltűnik, hogy Athénban keveredik a nyüzsgő nagyvárosi élet és az ókori világ pompája. A robogótól zsúfolt és turistáktól zajos utcákon sétálva sosem tudhatja az ember, mikor találja magát szembe egy újabb ókori rommal. Athén belvárosa viszonylag kicsi, és az ismertebb látványosságok gyalogszerrel könnyen megközelíthetőek.

A város központi részét már a Kr.e. 3. évezredben lakták. Elsőként feltehetőleg a pelaszgok, majd a görögök elődei, a iónok foglalták el a területet. Nevét valószínűleg Athéné istennő után kapta, de az sem kizárt, hogy az istennő kapta nevét a városról. Mindenesetre valamikor a Kr.e. 1. évezred első felében városállammá fejlődött, központi szereppel bíró települést eleinte királyok uralták, majd a Kr.e. 6. század végén Kleiszthenész reformjainak köszönhetően megszületett a demokrácia.  Nem sokkal ezután vette kezdetét Athén virágkora. Sokáig volt Európa kulturális, szellemi, filozófiai, kereskedelmi és tudományos központja, amit nem tört meg a későbbi, Kr.e. 4. századi makedón foglalás, majd a Kr.e. 1. század folyamán történő római fennhatóság alá vétel sem. Hadrianus császár uralkodása alatt például újabb virágkorát élte, amit a Hadrianus könyvtár alapítása is bizonyít. A Bizánci Birodalom idején a város életében azonban fordulat következett be, ugyanis I. Justinianus császár bezáratta az itt működő iskolákat, és ezzel együtt véget vetett Athén vezető kulturális fölényének. Ezután csupán vidéki város szerepét töltötte be. Jóval később, a Kr.u. 15. században Athént az Oszmán Birodalom olvasztotta magába. Ez idő alatt az Akropoliszt fegyverraktárként használták, ami egyszer fel is robbant, ezzel nagy károkat okozva. A 19. század elején Athén az újonnan létrejött Görög Királyság fővárosa lett, és azóta mind a mai napig dolgoznak az ókori romok helyreállításán, és hogy megnyithassák a turisztikai forgalom számára is.

Tovább

A szolnoki vár különleges leletei - Kályhaszemek és kályhacsempék

II. rész

 

Török kályhaszemek

A kályhaszemek második nagy csoportját a török úgynevezett kupa alakú szemek teszik ki. A vár elfoglalásával jelentős számú balkáni, főleg bosnyák katona költözött a várba. Ők gyakran építettek szemes kemencéket, melyek nagyban eltértek a magyarországi típusoktól. Ezen kályhák párhuzamait megtaláljuk a törökök által elfoglalt erősségek jó részében, továbbá a Balkánon a közelmúltig használatban voltak.  A kályhák falvastagsága vékony, legtöbbször az 5-7 cm-t sem haladta meg. Ebbe építették bele a zöld, sárga, barna mázas szemeket. Jellegzetessége hogy pereme széles, tagolt, és sekély valamint mély, pohár alakú formában is megtalálhatóak.(12-13.kép)

 

12.png

13.png

12-13. kép

Tovább

Egy hetes régészeti tanulmányút Athénban

 

2017 novemberében Athénban került megrendezésre a „Cost Action Cost-Arkwork Training School in Athens” keretein belül egy régészek és régészethez kapcsolódó tudományágak képviselői számára tartott egy hetes gyakorlati iskola, melyen hallgatóként lehetőségem nyílt részt venni. A Cost európai szervezet egy olyan nemzetközi hálózat, amelynek célja olyan programok és találkozók szervezése, ahol európai és Európán kívüli kutatók egyaránt részt vehetnek, összevethetik kutatási módszereiket, valamint bemutathatják a legújabb felfedezéseiket. Az Athénban megrendezett gyakorlati iskola fő témája a környezetrégészet, és az ehhez alkalmazható modern technológiai eszközök használata volt. A programban 10 előadó tanár, és 27 hallgató vett részt, akik között nem csupán régészek, de építészek, etnográfusok és mérnökök is megjelentek. A hétfőtől péntekig tartó képzés előadásokból, gyakorlati feladatokból, és terepi szemlékből állt, aminek a legvégén minden hallgatónak egy beszámolót kellett írnia. A résztvevők a világ minden részéről érkeztek, például Kanadából, Svédországból, Németországból, Spanyolországból, Szerbiából és Izraelből is (1. Kép).

1_3.jpg

Csoportkép az iskola résztvevőiről

Tovább

A szolnoki vár különleges leletei - Kályhaszemek és kályhacsempék

I. rész


Aki Szolnokra látogat, aligha szerez tudomást az egykor nagy jelentőséggel bíró Zagyva-Tisza torkolatánál álló várról (1.kép). Napjainkra helyét elfoglalták a lakóépületek, az utóbbi évszázadok tereprendezései pedig sorra eltüntették egykori nyomait. Természetesen, aki jobban utána jár és bebarangolja az egykor hatalmas területű vár helyét, több érdekességet is talál. Felfedezheti a helyreállított török kutat, illetve a Művésztelepen a vár köveiből felépített műrom tornyot. Napjainkban sajnos ennél többet az erősség egykori területén nem talál. Tárgyi emlékanyagot a Damjanich János Múzeum középkori állandó kiállításán, illetve a régészeti raktárban kereshet. A raktárban található nagy mennyiségű várból származó leletanyag alaposabb vizsgálata során figyelmesek lehetünk a késő középkor egyik legjellegzetesebb és leglátványosabb tárgy típusaira, a kályhaszemekre és kályhacsempékre.

 1.png

1. kép
A szolnoki vár első építési periódusa
(Kertész Róbert nyomán)

 

Tovább

MIVEL JÁTSZOTTAK EGYKOR A GYEREKEK?

Régészeti GYIK #21



Teljesen mindegy, hogy Indiában járunk vagy Skandináviában, a gyerekek legfőbb időtöltése a játék. Így volt ez száz éve és százezer éve is. A játék a tanulás legfontosabb folyamata, amikor gyakorolni lehet a felnőttektől ellesett viselkedést, társas viszonyt, mozdulatokat, így a szórakozáson túl a túlélés záloga is. A biológia bölcs előrelátással kódolta belénk, hogy a kicsinyeket óvni, táplálni, nevelgetni kell, akár emberek vagyunk, akár antilopok.

88.jpg

Idősebb Pieter Brueghel festménye: gyermekjátékok

Tovább