A Damjanich János Múzeum Régészeti Osztályának blogja

Szolnoki Régészet

Kunszentmárton – Nagy-ér Keleti partja I. lelőhely

II. rész - Vaskori telep és temető

2017. november 12. - Szolnoki Régészet

 

Az előző részben megkezdett bemutatását a feltárásnak a vaskori szkíta emlékek felvillantásával folytatom.

A magas part tetején egy kompakt egységben voltak a szkíta leletek. Egy teljes települési egység került elő itt, házak, szemetes gödrök, kutak, sírok és kerítő árok.

 

szkita_sir.JPG
Szkíta-kori sír

Tovább

Szkíták és kelták öröksége

Régészeti kiállítás

 

1877-ben, 140 éve került elő az első, vaskorra keltezhető régészeti lelet Jász-Nagykun-Szolnok megyében: a Besenyszög-fokorupusztai kincs. Így a dátum a megyei vaskor kutatások jelképes kezdetének is tekinthető. Ugyan a fenti évszám meglehetősen szimbolikus, mégis úgy gondoljuk, hogy ez a felfedezés egy mérföldkő, melyről fontos megemlékezni, s melyhez érdemes visszatérni. Éppen ezért, 2017-ben e jeles évforduló alkalmából áttekintjük megyénk vaskorát, az eddigi eredményeket. Emellett e több, mint 200 tételből álló katalógusban és egy kiállításban „frissítjük fel” tárgyainkat és mutatjuk be azokat, melyek eddig a raktár mélyén lapultak.

vaskor.jpg

 

A kiállítás 2018. január 12-ig tekinthető meg.

A katalógus kapható a múzeumban vagy megrendelhető a titkarsag@djm.hu e-mail címen keresztül. Ára 2300 Ft

A kiállítás jegyárai: 300 és 150 Ft

 

Kiállítás megnyitója:
2017. november. 9. csütörtök 16.30.
Damjanich János Múzeum
Szolnok, Kossuth tér 4.
I. emelet
Facebook:
https://www.facebook.com/events/462434690823250/

Köszöntőt mond: Dr. Horváth László múzeumigazgató
A kiállítást megnyitja: Dr. Csányi Marietta régész

A belépés díjtalan!

Középkori település feltárása Kunszentmárton határában

Ásatási beszámoló

 

Idén tavasszal elkezdődtek az M-44-es út építéséhez kapcsolódó régészeti munkák is. Mivel az érintett szakaszokon 2015-ben a Damjanich János Múzeum már végzett próbaásatásokat, ezért a most megindult feltárások nagyjából már ismert körülmények között zajlottak. Így volt ez az ún. 16-os lelőhely esetében is, mely Kunszentmárton határában, a Holt-Körös-partján a Csengedi dűlőben fekszik.

epulet_lepcsovel.jpg

Tovább

Feltárás Kunszentmárton–Nagy-ér Keleti partja I. lelőhelyen

I. rész - ásatási beszámoló

 

Az M44 gyorsforgalmi út megelőző feltárása során a Kunszentmárton melletti Nagy-ér – egykori Körös holtág magas partján folytatunk kutatásokat. A helyszín igen izgalmas több rétegű, nagyon intenzív lelőhelynek bizonyult, amelyen késő bronzkori (I.e. 1400-1300), szkíta (I.e. VI-V. század), szarmata (I.sz. II-III. század) és késő avar (I.sz. VIII-IX. század) jelenségek is megjelentek, gyakran egymást metszve, akár több rétegben is egymás felett.

 

kutya_vaz_keso_bronzkori_godorben.JPG

Kutya váz késő bronzkori gödörben

Tovább

Vaskor konferencia Marosvásárhelyen

Iron Age Connectivity in the Carpathian Basin, Târgu Mureş, 13–15 October 2017

 

Van egy konferencia az erdélyi Marosvásárhelyen, ahol kétévente összegyűlik a közép-kelet európai és észak-balkáni vaskor kutatás színe-java. Ezt a tudományos összejövetelt a Maros Megyei Múzeum fáradhatatlan munkatársa, Berecki Sándor szervezi. Valójában nem egy hagyományos értelemben vett konferencia ez, hanem egy közösség éves tanácskozása, ahogy a címében is szerepel, kollokvium, hiszen csak tudományos előadással jelentkezők vehetnek részt az eseményen. Így olyan egyedülálló teret biztosít a vaskor kutatói számára, ahol 2-3 napon keresztül vitathatják meg gondolataikat, elméleteiket vagy éppen mutathatják be a legfrissebb kutatási és ásatási eredményeiket. Idén, 2017-ben ötödik alkalommal került megrendezésre, összesen 32 kutató tartott 6 szekcióban 23 előadást.

Tovább

Késő vaskori épület feltárása Mallorcán

Ásatási beszámoló

Mallorca a Baleár-szigetek legnagyobb szigete, a Földközi-tenger nyugati részén helyezkedik el. Az Ibériai-félszigettől keleti irányban közel 200 km távolságra fekszik, összterülete 3640 km2. Éghajlata mediterrán, meleg nyarak és enyhe telek jellemzik. Állandó folyóval nem rendelkezik. Lakossága 869 000 fő, nyaranta több millió turista kedvelt pihenőhelye.

Az emberi benépesítésnek pontos időpontját máig vitatja a helyi kutatás, de az első telepesek valószínűleg Kr.e. 3500 környékén érkezhettek ide hajóval. Kérdéses, hogy honnan jöttek, ugyanis meglepő módon, valószínűleg nem az Ibériai-félsziget felől. A tengeri áramlatok ugyanis nem kedveztek az ilyen irányú hajózásnak. A két terület nem lép kapcsolatba egymással a római korig. Az érkezők régészeti anyaga a mai Dél-Franciaország területeivel mutat rokonságot. Ezt az időszakot a késő rézkor, korai bronzkor idejére sorolják a helyi kutatók.

 1_kep_1.jpg

1. kép
Két naveta egymás mellett s’Hospitalet Vell lelőhelyen

Tovább

Különleges leletek Gyalu-puszta késő újkőkori telepéről


Az újkőkor településeire jellemző, hogy temetkezéseiket a házak közvetlen környezetében találjuk meg. A próba feltárás során feltárt 6 temetkezéshez az idei ásatás eddig kilenc újabb sírt tett hozzá. Ezek a zsugorított vázak K-Ny tájolásúak, arcuk gyakran vörös okkerrel van bekenve. Melléklet ritka, két évvel ezelőtt igen gazdag kagylóékszerekkel és kőpengével ellátott sírokat is találtunk. Idén két mellékletes sír került elő, mindkettőnél a halott feje környékén márványszerű kőzetből csiszolt miniatűr kőbaltát találtunk.

Tovább

Kunszentmárton – Gyalu-puszta II. Neolit településének leletei


A frissen elindult 44-es út ásatások során Gyalu-puszta II. lelőhelyen egy nagyméretű, intenzív újkőkor végi (Tisza-kultúra I.e. 4990-4450) települést tártunk fel.A két évvel ezelőtti próbaásatás eredményeivel együtt több mint 400 jelenséget találtunk. Ezek nagy része sekély gödör alj, több nagyméretű agyagnyerő gödörrel és ezek között felszíni cölöpszerkezetes házakat fedeztünk fel.

Tovább

Játék a tűzzel II.



A „tüzes téma” első részét olvasván talán sokakban felmerült, hogy mindenről szóltam, tűzhelyről, kemencéről, hamuról, faszénről stb., mindenről, mely csakis a tűz békés felhasználásáról tanúskodik, csak a tűz pusztító hatásáról nem. Lehetséges lenne, hogy a tűznek erről a jól ismert és rettegett tulajdonságáról nem árulkodnak nyomok a feltárásainkon?

Óh, dehogyisnem! Következzenek hát a prehistorikus tüzek történetének „minősített esetei”! Persze – gondolhatjátok - a tűz az tűz, akár prehistorikus, akár jelenkori: lobog, melegít, kiszolgál – és pusztít. Ez igaz, csakhogy én nem is annyira a tűzről magáról szólnék, hanem az embernek a tűzzel szemben tanúsított, némelykor szokatlan magatartásáról. Valójában a tűz történetének, meghódításának és felhasználásának éppen ez a lényege.

atlas_typhoeus_prometheus.pngPrométheusz büntetését ábrázoló görög tál (kylix) Kr. e. 550 körül

Tovább