A Damjanich János Múzeum Régészeti Osztályának blogja

Szolnoki Régészet

Egy hetes régészeti tanulmányút Athénban

II. rész

2018. január 28. - Szolnoki Régészet

  

Az előző bejegyzésben a gyakorlati iskolán való részvételről számoltam be, azonban az iskola keretein kívül lehetőségem nyílt további utazásokra Athénban és környékén. Görögország számos látogatható ókori lelőhellyel rendelkezik, ezeknek csupán kis részét áll módomban bemutatni személyes tapasztalataim alapján.

            Első pillantásra feltűnik, hogy Athénban keveredik a nyüzsgő nagyvárosi élet és az ókori világ pompája. A robogótól zsúfolt és turistáktól zajos utcákon sétálva sosem tudhatja az ember, mikor találja magát szembe egy újabb ókori rommal. Athén belvárosa viszonylag kicsi, és az ismertebb látványosságok gyalogszerrel könnyen megközelíthetőek.

A város központi részét már a Kr.e. 3. évezredben lakták. Elsőként feltehetőleg a pelaszgok, majd a görögök elődei, a iónok foglalták el a területet. Nevét valószínűleg Athéné istennő után kapta, de az sem kizárt, hogy az istennő kapta nevét a városról. Mindenesetre valamikor a Kr.e. 1. évezred első felében városállammá fejlődött, központi szereppel bíró települést eleinte királyok uralták, majd a Kr.e. 6. század végén Kleiszthenész reformjainak köszönhetően megszületett a demokrácia.  Nem sokkal ezután vette kezdetét Athén virágkora. Sokáig volt Európa kulturális, szellemi, filozófiai, kereskedelmi és tudományos központja, amit nem tört meg a későbbi, Kr.e. 4. századi makedón foglalás, majd a Kr.e. 1. század folyamán történő római fennhatóság alá vétel sem. Hadrianus császár uralkodása alatt például újabb virágkorát élte, amit a Hadrianus könyvtár alapítása is bizonyít. A Bizánci Birodalom idején a város életében azonban fordulat következett be, ugyanis I. Justinianus császár bezáratta az itt működő iskolákat, és ezzel együtt véget vetett Athén vezető kulturális fölényének. Ezután csupán vidéki város szerepét töltötte be. Jóval később, a Kr.u. 15. században Athént az Oszmán Birodalom olvasztotta magába. Ez idő alatt az Akropoliszt fegyverraktárként használták, ami egyszer fel is robbant, ezzel nagy károkat okozva. A 19. század elején Athén az újonnan létrejött Görög Királyság fővárosa lett, és azóta mind a mai napig dolgoznak az ókori romok helyreállításán, és hogy megnyithassák a turisztikai forgalom számára is.

Tovább

A szolnoki vár különleges leletei - Kályhaszemek és kályhacsempék

II. rész

 

Török kályhaszemek

A kályhaszemek második nagy csoportját a török úgynevezett kupa alakú szemek teszik ki. A vár elfoglalásával jelentős számú balkáni, főleg bosnyák katona költözött a várba. Ők gyakran építettek szemes kemencéket, melyek nagyban eltértek a magyarországi típusoktól. Ezen kályhák párhuzamait megtaláljuk a törökök által elfoglalt erősségek jó részében, továbbá a Balkánon a közelmúltig használatban voltak.  A kályhák falvastagsága vékony, legtöbbször az 5-7 cm-t sem haladta meg. Ebbe építették bele a zöld, sárga, barna mázas szemeket. Jellegzetessége hogy pereme széles, tagolt, és sekély valamint mély, pohár alakú formában is megtalálhatóak.(12-13.kép)

 

12.png

13.png

12-13. kép

Tovább

Egy hetes régészeti tanulmányút Athénban

 

2017 novemberében Athénban került megrendezésre a „Cost Action Cost-Arkwork Training School in Athens” keretein belül egy régészek és régészethez kapcsolódó tudományágak képviselői számára tartott egy hetes gyakorlati iskola, melyen hallgatóként lehetőségem nyílt részt venni. A Cost európai szervezet egy olyan nemzetközi hálózat, amelynek célja olyan programok és találkozók szervezése, ahol európai és Európán kívüli kutatók egyaránt részt vehetnek, összevethetik kutatási módszereiket, valamint bemutathatják a legújabb felfedezéseiket. Az Athénban megrendezett gyakorlati iskola fő témája a környezetrégészet, és az ehhez alkalmazható modern technológiai eszközök használata volt. A programban 10 előadó tanár, és 27 hallgató vett részt, akik között nem csupán régészek, de építészek, etnográfusok és mérnökök is megjelentek. A hétfőtől péntekig tartó képzés előadásokból, gyakorlati feladatokból, és terepi szemlékből állt, aminek a legvégén minden hallgatónak egy beszámolót kellett írnia. A résztvevők a világ minden részéről érkeztek, például Kanadából, Svédországból, Németországból, Spanyolországból, Szerbiából és Izraelből is (1. Kép).

1_3.jpg

Csoportkép az iskola résztvevőiről

Tovább

A szolnoki vár különleges leletei - Kályhaszemek és kályhacsempék

I. rész


Aki Szolnokra látogat, aligha szerez tudomást az egykor nagy jelentőséggel bíró Zagyva-Tisza torkolatánál álló várról (1.kép). Napjainkra helyét elfoglalták a lakóépületek, az utóbbi évszázadok tereprendezései pedig sorra eltüntették egykori nyomait. Természetesen, aki jobban utána jár és bebarangolja az egykor hatalmas területű vár helyét, több érdekességet is talál. Felfedezheti a helyreállított török kutat, illetve a Művésztelepen a vár köveiből felépített műrom tornyot. Napjainkban sajnos ennél többet az erősség egykori területén nem talál. Tárgyi emlékanyagot a Damjanich János Múzeum középkori állandó kiállításán, illetve a régészeti raktárban kereshet. A raktárban található nagy mennyiségű várból származó leletanyag alaposabb vizsgálata során figyelmesek lehetünk a késő középkor egyik legjellegzetesebb és leglátványosabb tárgy típusaira, a kályhaszemekre és kályhacsempékre.

 1.png

1. kép
A szolnoki vár első építési periódusa
(Kertész Róbert nyomán)

 

Tovább

MIVEL JÁTSZOTTAK EGYKOR A GYEREKEK?

Régészeti GYIK #21



Teljesen mindegy, hogy Indiában járunk vagy Skandináviában, a gyerekek legfőbb időtöltése a játék. Így volt ez száz éve és százezer éve is. A játék a tanulás legfontosabb folyamata, amikor gyakorolni lehet a felnőttektől ellesett viselkedést, társas viszonyt, mozdulatokat, így a szórakozáson túl a túlélés záloga is. A biológia bölcs előrelátással kódolta belénk, hogy a kicsinyeket óvni, táplálni, nevelgetni kell, akár emberek vagyunk, akár antilopok.

88.jpg

Idősebb Pieter Brueghel festménye: gyermekjátékok

Tovább

Bronzkori kocsimodell kereke Kunszentmárton határából

Ásatási beszámoló

 

Régész-szakmánk igazi ajándéka, hogy az előzmények ismeretében, ha mégoly biztosan számítunk is a várható eredményekre, a meglepetés szinte soha nem marad el – ahogy ez a Körös-parti lelőhely is tartogatott számunkra valamit. Nem fogtunk gyanút, mikor a középkori falu kellős közepén a szokásos szűk szájnyílású, ámbár mély és öblös gabonatároló vermek felszínen kirajzolódó sötét foltjához hasonló beásás kibontásába kezdtünk. Ahogy azonban az első, fél vagy negyed edények kifordultak a földből, bizonyossá vált, hogy nem a szokásos hulladékgödör véletlenszerű tartalma került a felszínre, sőt a középkori faluhoz sincs köze. A leletek több mint 3000 évvel korábban, a kelet-magyarországi bronzkor kezdeti időszakában kerültek a földbe.

 

bronzkori_aldozatigodor_bontas_kozben.jpg

Tovább

Archeometriai előadónap

Az MTA X. Osztály Geokémiai, Ásvány- és Kőzettani 
Tudományos Bizottságának Archeometriai Albizottsága 
és az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont 
Földtani és Geokémiai Intézete a Magyar Tudomány Ünnepe alkalmából előadóülést szervez:

ARCHEOMETRIA – KULTURÁLIS ÖRÖKSÉG – 
RESTAURÁLÁSTUDOMÁNY

A konferenciának lesz szolnoki vonatkozása is:

Kristály Ferenc, Kovács Péter: 
Szapropelit tárgyak Közép- és Észak-Magyarországról, újszerű régészeti és archeometriai adatok

szapro_kep.jpg

 

Tovább

Kunszentmárton – Nagy-ér Keleti partja I. lelőhely

II. rész - Vaskori telep és temető

 

Az előző részben megkezdett bemutatását a feltárásnak a vaskori szkíta emlékek felvillantásával folytatom.

A magas part tetején egy kompakt egységben voltak a szkíta leletek. Egy teljes települési egység került elő itt, házak, szemetes gödrök, kutak, sírok és kerítő árok.

 

szkita_sir.JPG
Szkíta-kori sír

Tovább

Szkíták és kelták öröksége

Régészeti kiállítás

 

1877-ben, 140 éve került elő az első, vaskorra keltezhető régészeti lelet Jász-Nagykun-Szolnok megyében: a Besenyszög-fokorupusztai kincs. Így a dátum a megyei vaskor kutatások jelképes kezdetének is tekinthető. Ugyan a fenti évszám meglehetősen szimbolikus, mégis úgy gondoljuk, hogy ez a felfedezés egy mérföldkő, melyről fontos megemlékezni, s melyhez érdemes visszatérni. Éppen ezért, 2017-ben e jeles évforduló alkalmából áttekintjük megyénk vaskorát, az eddigi eredményeket. Emellett e több, mint 200 tételből álló katalógusban és egy kiállításban „frissítjük fel” tárgyainkat és mutatjuk be azokat, melyek eddig a raktár mélyén lapultak.

vaskor.jpg

 

A kiállítás 2018. január 12-ig tekinthető meg.

A katalógus kapható a múzeumban vagy megrendelhető a titkarsag@djm.hu e-mail címen keresztül. Ára 2300 Ft

A kiállítás jegyárai: 300 és 150 Ft

 

Kiállítás megnyitója:
2017. november. 9. csütörtök 16.30.
Damjanich János Múzeum
Szolnok, Kossuth tér 4.
I. emelet
Facebook:
https://www.facebook.com/events/462434690823250/

Köszöntőt mond: Dr. Horváth László múzeumigazgató
A kiállítást megnyitja: Dr. Csányi Marietta régész

A belépés díjtalan!