A Damjanich János Múzeum Régészeti Osztályának blogja

Szolnoki Régészet

Szolnoki Régészet

A szolnoki vár különleges leletei - Kályhaszemek és kályhacsempék

II. rész

2018. január 08. - Szolnoki Régészet

 

Török kályhaszemek

A kályhaszemek második nagy csoportját a török úgynevezett kupa alakú szemek teszik ki. A vár elfoglalásával jelentős számú balkáni, főleg bosnyák katona költözött a várba. Ők gyakran építettek szemes kemencéket, melyek nagyban eltértek a magyarországi típusoktól. Ezen kályhák párhuzamait megtaláljuk a törökök által elfoglalt erősségek jó részében, továbbá a Balkánon a közelmúltig használatban voltak.  A kályhák falvastagsága vékony, legtöbbször az 5-7 cm-t sem haladta meg. Ebbe építették bele a zöld, sárga, barna mázas szemeket. Jellegzetessége hogy pereme széles, tagolt, és sekély valamint mély, pohár alakú formában is megtalálhatóak.(12-13.kép)

 

12.png

13.png

12-13. kép

Kályhacsempék

Elődjének a kályhaszemeket tekintjük. A négyzetes kályhaszemek előoldalát egy lappal lezárták, így létrejött a kályhacsempe. Formázásukhoz agyagból vagy fából készült negatívokat használtak. Magyarországon a 14. századtól terjed el fokozatosan. A szolnoki vár leletanyagában több féle típust tudunk elkülöníteni. Kijelenthető hogy a legkorábbiak mind a 16. századra tehetőek.

 

 

Miskolci Mihály típusú kályhacsempék

Nagyon jellegzetesnek tekinthető az úgynevezett Mickolci Mihály típusú kályhacsempe csoport. A kutatás próbálta összefüggésbe hozni ezt jellegzetes díszítőelemekkel dolgozó mestert egy 1557-1576 között Miskolcon alkotó Mihály nevű fazekassal. Így idővel az ebbe a csoportba sorolható csempe darabokra ragadt a „Miskolci Mihály-féle” típus megnevezés. Főleg Északkelet-Magyarország váraiban találjuk meg őket. Leggyakoribb színeik közé tartozik a zöld, barna, fehér, barnás-lila, és halványkék. Minőségüket tekintve kifejezetten jóknak mondhatóak. A színek nem folynak össze, a minták lenyomatai általában nem csúsznak el. A négyzetes csempék lapjai jó kidolgozásúak, kereteik lépcsősek, vagy léc-szerűre alakítottak. Motívum világukba főleg növényi, ritkábban mértani minták tartoznak. A szolnoki várból több féle típusa is előkerült. A diósgyőri vár ásatásai során megtalált példányokból sikerült rekonstruálni hogyan is nézhettek ki. (14-16.kép)

 

16.png

 14-16. kép

 

 

Csalogány utcai típusú rozettás kályhacsempék

 

Az ebbe a csoportba tartozó kályhacsempe töredékek közös jellemzői, hogy előlapjaik fala vastag, színük a sötétzöld, illetve fűzöld lehet. Díszítményük körszimmetrikus. Lapjaik nem négyzetesek, hanem téglalap alakúak. A központi kör keret nem érinti a pálcás keretet, melyben koszorú, illetve rozetta minta található. Korukat a 16. század közepére tehetjük.(17.kép)

17.png

17. kép

 

Rozettadíszes-pártázatos kályhaoromdísz

Az 1995-ben a Szent István tér északnyugati szélén gázvezeték fektetés során történt leletmentés alkalmával került felszínre, egy vöröses-barnára égett rozettadíszes-pártázatos kályhaoromdísz. A vár leletanyagában egyedülálló. Párhuzamát a közelből, Fegyvernekről a „Csonkatornyi temetőből” ismerjük.(18)

18.png

18. kép

 

Dongás hatású mérműves előlapú csempe töredéke

Az alföldi vár és faluásatások alkalmával rendszeresen kerülnek elő dongás hatású mérműves kályhacsempék. Általában az ásatásokban szétszórva más leletanyagokba, beásásokban kerülve tárják fel őket. Emiatt egész kályha együttest nem ismerünk ebből a típusból. Az előlapon egy szamárhátíves ajtót láthatunk, ami olyan, mint egy templom bejárata. Felső részét pálcák több részre osztják. Effölé egy ablakokkal tarkított torony emelkedik. Sajnos ez a rész már töredékes, így teljes egészében nem tekinthető meg az ábrázolás.(19.kép)

19.png

 19. kép

 

 

Kétfejű sasos kályhacsempe töredéke

A szolnoki vár leletanyagában egy darab vörösre égetett kétfejű sasos díszítéssel rendelkező kályhacsempe töredék található. Csak alsó harmada maradt meg erősen kopott állapotban. Így teljes beazonosítása szinte lehetetlen. A kétfejű sasos ábrázolás hazánkban családi címereken a 14. és 15. században fordul elő először, de általános elterjedése csak a 16. századra tehető. A szolnoki töredék legpontosabb párhuzamát az egri várban találjuk. Az ott talált sasos kályhacsempe jellegzetessége, hogy mázatlan. A kétfejű sas szárnyai és karmai ki vannak tárva, bennük pedig semmit nem tart. Feltehetően a 16. századra keltezhető.(20.kép)

 

 

20.png

20. kép

 

Jelenleg a szolnoki vár területéről a bemutatott kályhaszem és kályhacsempe típusokat ismerjük. Ez a szám feltehetően gyarapodni fog a 2017-es várban történt ásatások leletanyagának vizsgálata során.

 

Ádám Márk 
régészhallgató (MA)
SZTE BTK Régészeti Tanszék

A bejegyzés trackback címe:

https://szolnokiregeszet.blog.hu/api/trackback/id/tr1213558429

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

gigabursch 2021.06.20. 05:27:20

Ezt a lábakra állított kályhát nem értem.
Számomra statikailag, hőtechnikailag és tűzeléstechnikailag is nonszensznek tűnik.

Honnan jön ez a restaurációs elképzelés?
süti beállítások módosítása