A Damjanich János Múzeum Régészeti Osztályának blogja

Szolnoki Régészet

Szolnoki Régészet

A szolnoki vár különleges leletei - Kályhaszemek és kályhacsempék

I. rész

2017. december 19. - Szolnoki Régészet


Aki Szolnokra látogat, aligha szerez tudomást az egykor nagy jelentőséggel bíró Zagyva-Tisza torkolatánál álló várról (1.kép). Napjainkra helyét elfoglalták a lakóépületek, az utóbbi évszázadok tereprendezései pedig sorra eltüntették egykori nyomait. Természetesen, aki jobban utána jár és bebarangolja az egykor hatalmas területű vár helyét, több érdekességet is talál. Felfedezheti a helyreállított török kutat, illetve a Művésztelepen a vár köveiből felépített műrom tornyot. Napjainkban sajnos ennél többet az erősség egykori területén nem talál. Tárgyi emlékanyagot a Damjanich János Múzeum középkori állandó kiállításán, illetve a régészeti raktárban kereshet. A raktárban található nagy mennyiségű várból származó leletanyag alaposabb vizsgálata során figyelmesek lehetünk a késő középkor egyik legjellegzetesebb és leglátványosabb tárgy típusaira, a kályhaszemekre és kályhacsempékre.

 1.png

1. kép
A szolnoki vár első építési periódusa
(Kertész Róbert nyomán)

 

Az egykor a várban felépített fűtőberendezések nagy számára utal, hogy változatos, egymástól jól elkülöníthető kályhaszem és kályhacsempe csoportokat találunk az erősség anyagából. Az egy-egy jellegzetes csoportot pedig időben is el lehet egymástól különíteni, így a vár történetében segítségükkel időszakokat határozhatunk meg. Szerencsére az utóbbi évtizedek folyamatos ásatásainak köszönhetően megfelelő analógiák születtek, amelyek segítséget nyújthatnak abban, hogy a kályhaszem és csempe típusokat a megfelelő időintervallumra keltezhessük. Azonban nehézséget okoz, hogy a raktárban található várból származó anyag nagy része szórvány, tehát nem ásatásból került a múzeumba. Így az egyes típusok egymáshoz való rétegviszonyainak vizsgálatát ez a probléma lehetetlenné teszi. Két nagy alapcsoportot lehetséges elkülöníteni a fűtőberendezések típusai között. A kályhaszemeket, illetve a kályhacsempéket. Ezeket természetesen forma, készítés, mázazás fajtája valamint színe, és a kályhán belüli elhelyezkedése szerint további alcsoportokra lehet osztani.

A csoportosításban segítséget nyújtanak az írott források is. Tudjuk, hogy a várat a császári erők 1550-ben kezdték építeni, melyet nem sokkal később az 1552-es rövid ostrom során a törökök elfoglaltak. Így Szolnok 1685-ig megszállás alatt állt. Így két időbeni periódust különíthetünk el. Egy a császári-magyar kézen lévő 2 éves időszakot, valamit a 133 évnyi török hódoltság időszakát.(2.kép)

 

2_2.jpg

2. kép
A vár legjelentősebb török kori ábrázolása

 

Kályhaszemek

Megjelenésük Európában a 13. századra tehető, mely az ez utáni időkben nagy gyorsasággal terjedt el a királyi Magyarország területén. Első ismert hazai típusaikat a királyi udvarokban találták, majd fokozatosan vette át a nemesség, a 15-16. századtól pedig már a falusi környezetben is előfordulnak. A szolnoki várban található kályhaszemek egy részét a bögrés szemeskályhák típusába sorolhatjuk. Párhuzamaikat a török hódoltság idején elpusztult falvak leletanyagaiban találjuk. A szemek a kívül fűtős vastag sárfallal épült kályhák oldalában voltak elhelyezve. Ezen elemek beépítésének a célja a hőt kibocsájtó felület megnövelése volt. A szemek fűtőberendezésen belüli elhelyezkedése és összetétele a szolnoki vár szórvány anyagának vizsgálatából nem deríthető ki. Így nem kaphatunk konkrét képet az egyes kályhák formai jellegzetességeiről. Segítséget nyújtanak viszont az utóbbi évtizedek ásatásai során feltárt kemencék, amelyek rekonstrukciói megmutatják hogyan is nézhettek ki a vár fűtőberendezései. Egyetlen kályhához mintegy 100 db. szem tartozott, amelyek 4-5 különböző csoportra bonthatóak. 

A leggyakoribb típusnak a bögre alakú kályhaszem tekinthető. Jellemzőjük, hogy fenekük szűkül, szájuk pedig befelé néző horonnyal rendelkezik. Mélységük általában 12-20 centiméteres lehet, míg kör alakú szájuk átmérője a 10-15 centimétert is meghaladhatja. Ebből a típusból a kályhában 70-80 db. volt megtalálható, így a bögrés kályhákban ez a típus volt a legnagyobb számban beépítve.(3.kép)

 

3_1.jpg

3. kép
Bögre alakú kályhaszem

 

Másik leggyakoribb típusnak a tál alakú, négyzetes szájú elemek tekinthetőek. Ezek szorosan egymás mellé beépítve helyezkedtek el a kályhák falában.(4-5.kép)

4_1.jpg

 4. kép
Tál alakú kályhaszem

 

5.png

5. kép
Várból származó töredékes tál alakú kályhaszemének rajza
(Ádám Márk)

Néhány példánya megfigyelhető a tányérka alakú kályhaszemeknek, amelyek jellegzetessége, hogy nincs mélysége, így magassága 3-5 cm között változik. Egy kályhán belül többféle díszítéssel ellátva is megtalálhatóak, és körülbelül 10-12 db. helyezkedhetett el ebből a típusból egy kályhán.(6.kép)

6.png

6. kép
Tálka alakú kályhaszem

 

A szolnoki vár, és az alföld jellegzetes kályhacsempe típusát is ide kell sorolnunk. A sárgára égetett, rozettás indás díszítménnyel ellátott kályhacsempék a kályhák sarkainak élvédői voltak.(7.kép)

 

7.png

7. kép

Rozettás sarokcsempe, amelyek a kályhák sarokélvédői voltak
(©Damjanich János Múzeum, fotó: Kozma Károly, rajz: Ádám Márk)

 

A kályhák csúcsát gyakran díszítették. Elterjedt típus volt a pártázatos kiképzésű díszítés, de a leggyakrabban a háromszög alakú, felső részén toronnyal rendelkező elemeket használták. Ebből akár 6-8 is díszíthette a kályha tetejét.(8.kép)

 

8.png

8. kép
Kályhák csúcsát díszítő háromszög alakú toronnyal ellátott szemek
(Rajz: Ádám Márk)

 

Érdekes az úgynevezett hagyma alakú szemek csoportja. Ezt a típust a kályhák tetejére építették be. Jellegzetessége, hogy szájjal befelé helyezkedtek el, emiatt belsejük gyakran kormos. A szolnoki példányok meglehetősen nagyok, szájuk átmérője eléri a 20 cm-es nagyságot.(9-11.kép)


9.png9. kép
Hagyma alakú kályhaszem


10.jpg10. kép
A szolnoki vár nagyméretű hagyma alakú kályhaszemének töredéke

 

11.png

11. kép
Feltehetően a szolnoki vár bögrés szemeskályhái is hasonlóan nézhettek ki, mint az elméleti rekonstrukción

A bejegyzés folytatásában a szolnoki vár területén előkerült további kályhacsempék és kályhaszemek bemutatása, vizsgálatuk eredményei, az ezekből levonható történeti és régészeti következtetések lesznek olvashatók.



Ádám Márk 
régészhallgató (MA)
SZTE BTK Régészeti Tanszék

A bejegyzés trackback címe:

https://szolnokiregeszet.blog.hu/api/trackback/id/tr6113512799

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása