A jelenleg bemutatásra kerülő anyag kisebb változtatásokkal volt látható a tiszapüspöki Helytörténeti Gyűjtemény és Könyvtár kiállítótermében, a szolnoki Damjanich János Múzeumban a Régészet Napja alkalmából és a Kunszentmártoni Helytörténeti Múzeumban. Mindhárom korábbi helyszínen a bemutatott kollekció magját az M-4-es út 2014-2015-ben végzett megelőző feltárásai során előkerült emblematikus leletek alkották kiegészülve a 2015 nyarán feltárt nagy visszhangot kiváltott 95 síros gepida temető leleteinek egy kis részével. Szolnokon ezt a kört tovább bővítettük az 1950-es években Szolnok – Szandaszőlős határában feltárt 253 sírt számláló nekropolisz leleteivel és egyéb Szolnok környéki kulcslelőhelyek szebb tárgyaival (Rákóczifalva – Bivaly tó, Szolnok – Zagyvapart, Törökszentmiklós – Hunyadi utca, stb…). Kunszentmártonban a kiállítás súlypontjait áthelyeztük, az M-44-es út tervezett szakaszán végzett próbaásatások leleteivel és a római-antik időszak kiegészült neolitikus, bronzkori és középkori emlékekkel is. Jelenleg Kisújszálláson a korábbi három kiállításból gyúrtunk össze egy negyediket.

A központi témát továbbra is a „birodalmak peremén” jelige adja. A legkorábbi emlékeket a tiszapüspöki római kori szarmata leletek alkotják, ezek leginkább a Kr. u. 3-4 század közé keltezhetőek. A kiállított tárgyakból megismerhetőek a szarmata fazekasság legkedveltebb edénytípusai és technikái az egyszerű kézzel készített durva házi kerámiától a jó minőségű fazekas termékig. A korszak egy érdekes csoportját azok az edények, edénytöredékek alkotják, melyek a kereskedelem révén érkeztek a Római Birodalom területéről a Közép-Tisza-vidékre. Ez a jól körülhatárolható csoport az un. terra sigillaták (Drag 37, Darg 30, stb típusok…). A kiállított tárgyak között több ilyen tárgy is megtekinthető. Közös jellemzőjük, hogy magas minőségi elvárásoknak kell megfelelniük, így jó minőségű termékekről van szó. Felületüket egy sötét vörös, bordó bevonat un. szlip borítja, valamint gyakran domború reliefminták díszítik, melyek skálája igen változatos lehet. Akár harci jelenetet, kocsiversenyt vagy vadászatot is felfedezhetünk rajtuk az szokásos építészeti dísztagozatok és tojássor minták között. A kerámiatárgyak mellett egyaránt megtekinthetőek római ezüstpénzek, szarmata tükrök, bronz és ezüst fibulák is. A kiállítás egyik központi eleme a 2015-ben Kunszentmárton határában feltárt gazdag szarmata nő sírja, melyben majd’ egy tucat ezüst ékszer volt elhelyezve.

Berendezés közben

A nagy népvándorlás következtében a (Nyugat) Római Birodalom meggyengült és szétesett viszont a Keleti testvérállam Bizánc központtal tovább virágzott, de a birodalom peremén élő barbárok összetétele is megváltozott, a korábbi szarmaták helyét a keleti germán eredetű gepidák vették át. Jelenleg is zajlik a tiszapüspöki gepida temető leletanyagának tudományos feldolgozása, ezért ezek a tárgyak egyelőre nem megtekinthetőek a közönség számára. Így elsősorban a Szolnok – Szanda temető leleteinek egy kis része tekinthető meg a vitrinekben.

A kiállítást megnyitja: Dr. Pálóczi Horváth András régész-történész, muzeológus 

Az 1781-ben épült Morgó csárda
(http://www.muemlekem.hu/muemlek?id=6013)

A kiállítás március 24-ig tekinthető meg Kisújszálláson a Morgó csárdában.

A kiállítások megvalósításában részt vett: Ádám Márk, Császár Péter, Csiszár Róbert, Dr. Hoppál Krisztina, Kasza Csaba, F. Kovács Péter, Mali Péter, Szabó Melinda, Szebenyi Nándor, Széplaki Szilárd