A Damjanich János Múzeum Régészeti Osztályának blogja

Szolnoki Régészet

Régészet mindenek felett!

Gondolatok az archeológia határairól vagy határtalanságáról

2016. november 28. - Szolnoki Régészet

 

 

Az elmúlt napokban jelent meg a Magyar Nemzet online és nyomtatott verziójában egy írás az alábbi címmel.

Űrrégészet? Na, ne már!

Izgalmas kutatás, bár az amerikaiak hadilábon állnak a fogalmakkal

(Balogh Roland, 2016. november 26. szombat 19:03, http://mno.hu/tortenelem/urregeszet-na-ne-mar-1373463)

Ennek kapcsán szeretnék néhány gondolatot megosztani a kedves blogolvasókkal, és egy talán kissé szokatlan, de annál izgalmasabb területre kalauzolni a bátor vállalkozókat.

 chatlogo-a.pngA jelenkori és történeti régészet elsőszámú platformja:  http://chat-arch.org/

 

„A történelem az, amikor elmondjuk, hogy mi történt, a régészet a lenyomata annak, ami valójában történt.” Robert Maxwell a csernobili atomkatasztrófa helyszínét kutató régész

http://news.nationalgeographic.com/2016/04/20160428-Chernobyl-Pripyat-archaeology-abandoned-ruins-nuclear-disaster-Pompeii-Ukraine/

 o-chernobyl-5-570.jpg

Gázmaszkok Pripjatyban 

 

Már a cím önmagában helytelen következtetések levonására próbálja rávezetni az óvatlan olvasókat. Űrrégészet? Na, ne már! Igen, űrrégészet. A kifejezés hallatán senki sem vonható kérdőre, ha rögtön földön kívüliek és UFO-k jutnak az eszébe, netán a népszerű sorozatnak, az X-aktáknak az archeológiába átültet változata, ahol Mulder fáradságot nem kímélve próbálja a beruházókat meggyőzni a páratlan Klingon lelet értékéről. De nem, nem erről van szó. A viccet félretéve ahhoz, hogy teljes legyen, a kép egy kicsit messzebbről kell kezdeni.

 chart1.gif

Sci-fi: elméleti halmazábra az emberi és földön kívüli repülés stb...területek felosztásáról

 

A régészet talán az emberiség egyik legkomplexebb tudományterülete. Ugyanis ha korrektek akarunk lenni, akkor azt kell mondanunk, hogy a régészet az ember által hátrahagyott anyagi emlékek vizsgálatával foglakozik, és ezeken keresztül próbál a valamikori lét történeti valóságára következtetni, annak minden területére, teljes spektrumára kiterjedően, az egyén identitásától az eszközkészítés mikéntjéig. Természetesen ez a valóság soha sem lesz tökéletesen megismerhető, de az elméleti modelleken keresztül vizsgálható a gyakorlati módszerek eredményeinek felhasználásával. Mégis milyen módszerek alkalmazhatóak? Az első, melyet mindenki ismer, az ásatás. Persze önhittség lenne azt állítani, hogy ez kizárólagosan a régészeté. Nem, a paleontológia ugyanúgy használja az ásatási technikákat. Az egyetlen és lényeges különbség az a tárgy, hiszen a régészetben ez az ember, a paleontológiában az őslények. Milyen módszerek vannak még? Fizikai, kémiai, biológiai, embertani, genetikai, geológiai, földrajzi, klimatológiai, matematikai, asztrológiai, nyelvészeti, stb… különféle megközelítések használhatóak, persze azt mindig a feltett kérdésre keresendő válasz természete adja meg, hogy éppen mit szükséges használni.

 article-2099187-11aa39fa000005dc-444_964x679.jpg

Feltárt lövészárkok a nyugati fronton

 

Itt térjünk most át arra, hogy milyen időbeli keretek közé szorítható a régészet. A rövid válasz: semmilyen. Az emberi múlt, legyen az közeli vagy távoli, fajunk saját magunk megismerésének egyik legizgalmasabb területe, és csak egyetlen tudományhalmaz, a régészet az, amely képes ezt a hátramaradt anyagi emlékek, az anyagi kultúra alapján vizsgálni. Ma a 21. században az európai és a történeti fejlődés sajátságai miatt a módszertanilag igen fejlett észak-amerikai kutatók számára elfogadottá vált, hogy akár 100 éves vagy 50 éves emlékeket régészeti módszerekkel vizsgálnak. Álljon itt néhány példa:

 

  • háborús helyszínek (hadszíntér kutatás)
  • 19-20. századi üzem- és gyárépületek (ipari régészet)
  • 17-19. századi tanyahelyek, telepek (történeti régészet)
  • 20. századi katasztrófák és elhagyott területek (pl. Csernobil)
  • mindennapi használati tárgyak és életterek vizsgálata (a jelen régészete)
  • ma is élő természeti népek vizsgálata (etnoarcheológia)

 

Az elmúlt években folytak ásatások Chełmno, Treblinka, Sobibór és Bełżec területén. A cél a valamikori haláltáborok egyes „tevékenységi körzeteinek” meghatározása és elkülönítése (is) volt. Robert Maxwell ausztrál régész 20. századi, rövid idő alatt felhagyott épületeket és területeket vizsgált. Célja a hirtelen bekövetkező változások lenyomatának kutatása, az ideológia és az anyagiság kapcsolatában bekövetkező folyamtok függvényében (katasztrófák, rendszerváltások). Be kell látni, hogy a régészet már nem az, mint évtizedekkel ezelőtt. Órási elméleti és módszertani fejlődésen esett át, melynek része az űrrégészet. Helyesebben a világűr felfedezésének régészete.

o-sobibor-facebook.jpg

Lerombolt sobibóri gázkamrák feltárás közben

 

A MNO-n megjelent írásban többek között alapvetően félrevezető, hogy mintha azt a benyomást akarná kelteni a szerző, hogy az egyszeri amerikai ember nem tudja, mi az a régészet illetve azt, mi számít réginek. Ugyanakkor ez Magyarországon is így van, hiszen itthon is jobban ismerik Indiana Jonest, mint Colin Renfrewet, de ennek semmi köze az űrrégészethez.

 

Ha valakinek felkeltette az érdeklődését a téma (melynek könyvtárnyi irodalma van), a jelenkori múlt régészetéről a következő átfogó írást ajánlom:

 

Alfredo González-Ruibal: Archaeology of the contemporary past.

http://digital.csic.es/bitstream/10261/109507/1/Archaeology%20of%20the%20Contemporary%20Past.pdf

 

Alice Gorman munkái:

https://flinders.academia.edu/AliceGorman

 

Korábban egy könyvajánlóba bújtatva írtam a xenoarcheológiáról:

http://szolnokiregeszet.blog.hu/2016/11/28/_pop_kultura


F. Kovács Péter
régész

A bejegyzés trackback címe:

http://szolnokiregeszet.blog.hu/api/trackback/id/tr4712007416

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

¿Qué tapas hay? 2016.11.29. 21:49:19

Ez egy klassz cikk lenne, csak át kéne szólni az Indexnek, hogy az I2-re kirakott ajánló köszönőviszonyban sincs a cikk valós témájával.

Ennek a Maxwell-gyereknek a munkássága érdekelne, csakhát a NatGeón egy afféle se füle-se farka ismertető van. A publikációs jegyzéke alapján meg nekem inkább kultúrtörténésznek, mintsem kutató régésznek tűnik. A publijaihoz meg olyan kvízműsoron keresztül lehet csak hozzáférni, hogy annyit az egész nem ér.

Szolnoki Régészet 2016.11.29. 22:41:25

Az academia.edu oldalra van feltöltve néhány cikk/riport, de a doktori disszertációja is megtalálható. Egy egyszerű regisztrációval olvashatók és letölthetők, de facebookon keresztül is elérhető az oldal.

sydney.academia.edu/RobertMaxwell

¿Qué tapas hay? 2016.11.29. 23:50:58

Köszönöm, az előbb valamit elbénáztam, most egyből sikerült letölteni. Lehet, rossz választás volt a kjótói anyaggal kezdeni, de az alapján elég ambivalens érzéseim vannak Maxwell munkássága kapcsán. Az anyagban található tárgyi tévedések alapján nem igazolható, hogy rendelkezik a mélyreható kutatáshoz szükséges történeti háttérismeretekkel. Az alkalmasint igaz lehet, hogy Maxwell az első olyan kutató a csernobili övezetben, akinek régészeti tud. fokozata van, de messze nem az első, aki a "kortárs régészet" módszerét, mint kutatási eszközt használja ott.

Összességében azért szimpatikus fickó, bár a hideg vizet nem ő találta fel, pl. Pripjaty világörökséggé nyilvánításáért (azonos indokokkal) elég sokan küzdenek már lassan évtizedes távlatban.

Szolnoki Régészet 2016.11.30. 13:32:33

Köszönöm a konstruktív véleményt.