A Damjanich János Múzeum Régészeti Osztályának blogja

Szolnoki Régészet

Szolnoki Régészet

Régészeti GYIK #8

Honnan lehet tudni, hogy egy tárgy milyen korú?

2016. október 20. - Szolnoki Régészet

Magyarországon több mint 200 éve létezik régészet, az első ásatás 1778-ban volt, a mai budapesti Flórián téren, a római kori polgárváros fürdőjében. Tehát legalább 200 év tapasztalata áll rendelkezésére a ma régészének, és ekkor még nem beszéltünk Európa és a világ különböző pontjain folyó kutatásokról.

35.jpg

A mükénéi oroszlános kapu a 19. században. A kép Heinrich Schliemann és Wilhelm Dörpfeld kirándulását ábrázolja. Schliemann a fal tetején jobbra, kezében sétapálca, Dörpfeld a bal oldalon ül, a falon lévő nyílásban

 

A régészet első sorban ebből a hatalmas tudásbázisból építkezik, az egyes korszakokat összehasonlító módszerekkel állapítja meg, mely során a hasonló típusú, anyagú, formájú, kivitelezésű leleteket állítja egymáshoz viszonyított sorrendbe.

36.jpg

Őskori kőfúrók típustáblája

A leletanyag szaporodásával az ismeretek is gyarapodnak: egyre jobban ismerjük az egy időben, egyszerre használt tárgyakat, melyek közül így már ki lehet válogatni az idegen területről idekeveredett darabokat, mai szóval élve az import leleteket. Így arra is fény derül, hogy mely leletcsoportok léteztek egymás mellett, egy idősíkban.

37.jpgEgy megyénkben előkerült import tárgy: egyiptomi Anubisz-szobrocska a kora népvándorlás korból

Tehát több száz év gyakorlati tapasztalata húzódik meg az ún. kronológia (időrend) mögött, mely alapján az újonnan előkerült tárgyakat – hasonlóságuk alapján – korszakokba lehet besorolni.

De így még csupán a tárgyak ún. relatív, vagyis egymáshoz viszonyított korát tudjuk meghatározni. Hogy pontosan hány évvel ezelőtt keletkezett az a bizonyos lelet, azt csak az abszolút időrend árulhatja el, mely a tárgyak „valódi” korát mutatja. Ezt a valódi kort, az abszolút időrendet fizikai vizsgálatok és természettudományos mérések során lehet megállapítani. Ezek közül talán a legismertebb az ún. 14C-es mérés, mellyel már valóban évre, évszázadra pontosan lehet meghatározni az abszolút kort.

 

Na, most egy kis kémia következik, de nem bonyolult, nem kell tőle megijedni.

 

A 14C-es mérés egy természeti állandón alapul. A 14C nem más, mint a szénnek (kémiai jele a C) a 14-es tömegszámú izotópja. (Az izotóp az atomnak egyfajta variánsa.) A „normál” szénatom 6 protont és 6 neutront tartalmaz, ez a 12C, a 14-es tömegszámú atomban azonban 6 proton és 8 neutron van.

Tetszés szerint kiválasztott számú szénatomok között a 14C izotóp számának aránya mindig azonos, állandó. Csakhogy a szén 14-es izotópja radioaktív (sugárzó) és nem stabil atom, vagyis rövid idő alatt lebomlik és átalakul egy nem sugárzó, stabil nitrogén izotóppá. Amíg egy szervezet – például egy fa, egy állat, de akár maga az ember is – élő, addig a környezetéből folyamatosan veszi fel a szénatomokat, az ember, az állat az élelemmel, a növények a fotoszintézis során. (Most is van környezetünkben sugárzó 14-es izotóp, az állandó „utánpótlást” a világűrből származó részecske-bombázás biztosítja, ahogyan a világ keletkezése óta folyamatosan.)

38.jpgA 14-es szénizotóp beépülésének sematikus ábrája

 

Ha a szervezet elpusztul (az ember – állat meghal, a fát kivágják), megszűnik a táplálékfelvétel, vagyis megszűnik a 14C folyamatos utánpótlása. Ettől kezdve csak lebomlás van, a 14C aránya folyamatosan és pontosan meghatározott számban csökkenni kezd. Megfelelő műszerekkel jól mérhető, hogy egy egységnyi szénatom között mennyi a 14-es izotóp – egyszerűen megszámolják. A 14-es izotóp csökkenésének mértékéből ki tudják számítani, hogy az adott élő szervezet mikor pusztult el, vagyis ki tudják számítani az abszolút kort. Erre legjobban a régészeti ásatások famaradványait illetve az emberi és állati csontleleteket tudják használni. Természetesen olyan kis mennyiségekről van szó, hogy évre pontos eredményre nem szabad számítani, csak közelítő értékre. De ahogy finomodnak a mérőműszerek, úgy finomodik a végeredmény is, mely akár 50-80 éves intervallumon belül is lehet, ami pl. egy 4000-5000 éves régészeti lelet esetében már rendkívül pontosnak mondható, ilyen pontosságot a relatív (összehasonlító) időrend nem tud produkálni.

39.JPGA debreceni ATOMKI laborja, ahol kormeghatározást is végeznek

A 14C-es mérés hátulütője, hogy drága mulatság, egy mérés akár több ezer dollárba is kerülhet. Még ma sem tisztázott, hogy a környezeti hatások mennyiben befolyásolják a 14C arányát vagy lebomlását (pl. a vulkánkitörések, a modern környezetszennyezés). Ezért sok kutató szkeptikus a 14C-es mérések pontosságát, használhatóságát illetően. A régészek azonban minden időrendi kapaszkodónak örülnek, és az abszolút és relatív időrend összevetéséből már igazán jól használható dátumokat tudnak kikövetkeztetni.

Tehát amikor egy történelemkönyvben időskálát, kronológiai táblát látunk, egyszerre látjuk több száz év régészetének gyakorlati tapasztalatát és a legmodernebb fizikai-kémiai kutatások eredményeit – békés egymás mellett élésben.

40.jpgA végeredmény: kronológiai (időrendi) táblázat

A bejegyzés trackback címe:

https://szolnokiregeszet.blog.hu/api/trackback/id/tr5511824973

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása