A Damjanich János Múzeum Régészeti Osztályának blogja

Szolnoki Régészet

Szolnoki Régészet

Kirándulási ajánló - Tószeg

2016. augusztus 26. - Szolnoki Régészet

 

Nyár van, iskolaszünet, szabadság, kiránduló szezon. De merre is menjünk kirándulni, főként, ha csak néhány órát akarunk eltölteni egy hétvégén, két strandolás (vagy épp befőzés) között?

 

Javaslom, menjünk el Tószegre!

No hiszen, miféle látnivaló van ebben a 4300 lelkes alföldi faluban? Nem kevesebb, mint Magyarország egyik legnevesebb régészeti lelőhelye, melynek említése Európa és a világ bármely pontján csendes áhítatra készteti az őskoros régészeket! Ez nem más, mint a Laposhalom.

 

mms_archeology_ceramic_ornament-r081484dda5d94effb1b354309f0c881f_x7s2y_8byvr_324.jpg

 

A Laposhalom eredetileg egy hatalmas kiterjedésű, 500 x 150 méter alapterületű, 8-10 méter magas halom volt, melynek mára már csak egy apró csonkja maradt meg – egyrészt pusztította a Tisza áradása (mivel épp az ártér szélén magasodik), másrészt pusztították maguk a régészek is, az 1876 óta zajló ásatásokkal. De a kegyelemdöfést az 1930-as évek gazdasági válsága adta meg. Eddig a halom a Magyar Nemzeti Múzeum tulajdonában volt, de ekkor kénytelenek voltak a területet eladni, a falu pedig felparcellázta és sorra házak épültek rajta-mellette, folyamatosan pusztítva, bontva a halom testét. Ez a folyamat 1975-ben állt csak meg, amikor a halmot kiemelten védett lelőhellyé nyilvánították. Területén ma már két jelentős méretű telek is állami tulajdonban van, valamint maga a halom-csonk is – így legalább ezeket a részleteket sikerült megóvni. De az itt lakók is jól tudják, hogy milyen tudományos érték rejtezik a lábuk alatt, lehetőség szerint újabb pusztítás már nem fenyegeti azokat.

 

De mi is van itt, ami ennyire fontos és jelentős? A halom nem más, mint egy középső bronzkori több rétegű település, azaz tell-telep. Alapítása valamikor Kr.e. 2100 táján történt és Kr.e. 1500-ig bezáróan lakott volt. A halom az évszázadok alatt sorra egymásra rakodó települési szintek következtében magasodott fel, mivel lakói az elpusztult-összedőlt házak maradványait nem takarították el, hanem ugyanoda építették a következő házakat is – így az éppen használatban lévő felszín egyre magasabbra került. Ha egy ilyen települést kettévágunk (akár képzeletben, akár valójában, egy ásatás során), a különféle települési rétegek – házpadlók, omladékok, feltöltések – úgy sorakoznak egymáson, mint a dobostorta csíkjai. A tell-telepek (mint a Laposhalom) különleges régészeti értéket képviselnek. A gyakran 5-6 méter vastagságban felhalmozódott lakószintek pillanatképként őrzik az egyes korszakok leleteit, a házak építéstechnikáját, lakóik megannyi emlékét a hétköznapokról és ünnepekről. A tell-telepek nyújtják a leggazdagabb és legsokrétűbb információt a három-négyezer évvel ezelőtti életről, értékük-jelentőségük felbecsülhetetlen.

 

toszeg-laposhalom_helyszine.jpg

 

Tószeg kiemelt jelentőségét annak köszönheti, hogy 1876-ban Budapesten rendezték a VIII. Nemzetközi Ősrégészeti és Antropológiai Kongresszust. A felkészülés időszakában bemutató ásatást végeztek az akkor még épségben lévő településen, valamint a kongresszus résztvevői meg is látogatták az ásatást. A gazdag eredményt felmutató ásatás miatt a nemzetközi régészsereg el nem múló kedvet kapott a további kutatáshoz, a 19-20. században sorra zajlottak a több éves ásatási kampányok. Olyan hatalmas nevek is megfordultak itt, mint Rómer Flóris, a magyar régészet atyja, Luigi Pigorini, a római, Albert Egges van Giffen az amszterdami egyetem professzora. 1927-ben az egyik legismertebb ősrégész, Louis Clarke, a cambridge-i egyetem tanára kezdett kutatásba, nem kisebb névvel együtt, mint az európai őskor történetét összefoglaló Vere Gordon Childe professzorral. A neves magyar kutatók közül Csetneki-Jelenik Elek, Márton Lajos, Tompa Ferenc, Mozsolics Amália, Csalog József, Bóna István, Stanczik Ilona végeztek itt ásatást.

 

v_g_childe_toszegen.jpg

Egy különleges fotó a cambridge-i egyetem gyűjteményéből: V. G. Childe látogatása Tószegen, 1927-ben. A professzor hátul áll (fején kalap, szájában pipa), előtte Márton Lajos (bricsesznadrágban), a Nemzeti Múzeum régésze. A kabátos úr jobbról Balogh Béla, a szolnoki múzeum alapítója.

 

Ez a nagyhírű, de hányatott sorsú lelőhely közvetlenül a falu szélén található, az Attila út házsora mögött. Szolnok belvárosától nincs 10 km, a Vegyiművektől kb. 3 km, kocsival, biciklivel nem távolság, de akár gyalogosan is el lehet ide sétálni, ha busszal kimegyünk a Vegyi lakótelepig, a város szélén pedig felkaptatunk a Tisza-töltésre.

Az Attila út felől nem sok minden látszik a házak takarása miatt, de a kilencvenes években töltést építettek a falu – és nem utolsó sorban a halom – védelmére. A töltésre a házsor mindkét végén felmehetünk, a falu szélén a zsilip felől vagy a házak előtt elsétálva egészen egy kis tisztásig, ahol egy kőkereszt áll. A házak egyébként a korai bronzkori rétegekre épültek, belevágva a telkeket a halom testébe – a kertekben ma is zsákszámra szedhető a bronzkori edénytöredék.

A töltésen végigmenve mindig láthatunk olyan szakaszokat, ahol a házak kerítése alatt ki-kibukkan a telep rétegsora, egy-egy sárga-agyagos padlóréteg vagy égett-vöröses omladékréteg képében. A házsor közepe felé, a töltésen sétálva fölénk magasodik a Laposhalom megmaradt csonkja. Meredek oldalán fel is mászhatunk a tetejére és aki nem szédül, a halom szélére is kiállhat, így a házak felőli kerítés mentén bepillanthatunk az 1974-75-ben feltárt részre, a gazzal benőtt szelvényre, metszetfalra. A halom tetejéről pedig élvezhetjük a szép kilátást a Tisza árterére.

 

Kattints a többi képért! 

 

Ha kedden vagy csütörtökön délután, 13 és 17 óra között járunk erre, menjünk el a polgármesteri hivatal mellett található művelődési ház és könyvtárba, ugyanis az emeleten kis helytörténeti gyűjteményt is találunk, ahol a népi emlékek mellett a Laposhalom ásatásából származó leletekkel, fotókkal, rajzokkal is megismerkedhetünk. (További információk: http://www.utazzitthon.hu/toszegi-muzeum-kiallitohely-toszeg.html)

 

Négyezer éves időutazásunkat jó lenne egy korsó sör társaságában befejezni, de sajnos, a halom tövében egykor volt, nevezetes Kucorgó kocsma évek óta nem üzemel. Pedig tudománytörténeti jelentőséggel bírt, régészgenerációk sora koccintott falai között a sikeres ásatásra vagy kirándulásra – kár érte!

Dr. Tárnoki Judit
régész

A bejegyzés trackback címe:

https://szolnokiregeszet.blog.hu/api/trackback/id/tr8711314070

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Gyingizik 2016.09.12. 22:54:17

Nagyon érdekes cikk volt. Mivel szolnoki vagyok, mindenképpen kinézünk majd a családommal. Kérdéseim:
- Ha a XIX. században a tell 500x150 méter alapterületű volt, mekkora lehetett a tell területe a fénykorában? (A Tisza áradása 3500 éve pusztítja, lehet, hogy még ennél is sokkal nagyobb volt?)
- Csak a tell területét lakták a bronzkoriak, vagy a település folytatódott a tellen túl is? Van-e becslés, mekkora lehetett a teljes település, és hány lakosa volt?

Szolnoki Régészet 2016.09.13. 09:12:59

Kedves Gyingizik!
Örülök, hogy megtetszett az ötlet és megnézitek a tószegi tellt!
A kérdéseidre válaszolva: igen, valószínűleg még ennél is nagyobb lehetett "fénykorában" a település, legalábbis a 150 méteres szélessége, mert ebből faraghatott le a Tisza egy-egy nagyobb áradás során. Úgy gondolom, az erős pusztulás a Tisza szabályozása után (19. század utolsó harmada után) kezdődhetett igazán, mert ettől kezdve emelkedett és csökkent hirtelen és jelentősen a vízszint. A szabályozás előtti áradások még nem voltak ennyire agresszívek, kiegyenlítettebbek voltak, lassabban és kisebb mértékben emelkedett a víz, mert sokkal nagyobb területen tudott szétoszlani. Hogy pontosan mekkora lehetett a tell, ma már nem lehet megállapítani, de biztosan volt ún. külső telepe, azaz olyan része a településnek, amely a védmű-rendszeren kívül helyezkedett el - ilyen külső telepe minden tell-telepnek volt, ez alól a tószegi sem lehetett kivétel. (Ennek oka, hogy a sűrűn beépített belső magból - azaz a tell felmagasodó "vár" részéből a lakosoknak száműzniük kellett a tűzveszélyes tevékenységeket - bronzöntés, kerámiaégetés -, de a nagyobb testű állatokat - ló, szarvasmarha - sem tarthatták a várban.) Sajnos a tószegi tell külső települési részére mindenestől rátelepült a falu és a vasútvonal, ezért ennek kiterjedése érdemben ma már nem vizsgálható.
A másik kérdésed, hogy mennyien lakhattak egy ekkora településen. Csak tippjeink vannak, mivel teljes egészében egyetlen tell-telepünk sincs feltárva, méretükhöz képest csak elenyésző töredéküket ismerjük. Például a 60 x 120 méteres kiterjedésű jászdózsai Kápolnahalmon 170 m2-t kutattak meg (ez kb. 2,4%-a a telepnek), a 100 x 80 m2-es alapterületű túrkevei Terehalomból 100 m2 a megkutatott rész (ez 1,3% mindössze). Ezért nem tudjuk, hogy egy időben hány ház állhatott egyszerre a településen, de valójában azt sem tudjuk, hogy egy-egy házban hányan élhettek. (De biztos nem kevesen, mert ezek az épületek 12-15 méter hosszúak, 5-6 méter szélesek is voltak, azaz bőven 70 m2 feletti alapterületűek.) A becslések szerint kb. 150 és 250 fő közötti lehetett e telepek lakossága. Ez ma rettentő kevésnek tűnhet, de ne feledjük, hogy a középkori városok lakosainak száma is mindössze néhány ezer volt.
Üdvözlettel: Tárnoki Judit

Gyingizik 2016.09.21. 23:28:00

Kedves Judit!
Köszönöm a részletes választ. Habár nem vagyok sem régész, sem történész, amit a népességszámról írtál (Kárpát-medence őskora iránti, laikus érdeklődőként) azon elmerengtem. Volt földrajztanárként vannak minimális ismereteim rétegtanból és demográfiából, és bátorkodom le is írni, mire jutottam. (Remélem nem telepedek rá a blogra.)
A 150-200 fő a kisebb tell telepeken (pl. Jászdózsa, Túrkeve) abszolút elképzelhető. Viszont a Tószegi tell területe "fénykorában" 100 000 m2. (500x200 m, Te írtad ugye, hogy 150 m-nél szélesebb volt, legyen mondjuk 200). Habár nincs egy-egy tell teljesen feltárva, de azt tudjuk, hogy rétegek a tellben összedöntött, elplanírozott házakból származnak. HA ezek a rétegek összefüggőek, akkor a tell területén igen sűrűn álltak a házak (másként nem alakulhat ki az anyagukból összefüggő réteg). Becslésem alapján, ha összedöntünk egy patics falú házat, az anyaga max alapterülete három-négyszeresét tudja beteríteni olyan, összefüggő réteggel, ami 3600 év múlva is 10-20-30 cm vastag réteget képez (nyilván tömörödik is az anyag ennyi idő alatt, ráadásul ez csak egy réteg, a halom 8-10 méter magas). Legyen mondjuk 3,5 a szorzó, sztem mértékletes a becslésem. Tószeg esetében 10 000 m2 / 3.5 = 28 571 m2 beépített terület! Ezen csak házak álltak, a többi utca, kis udvar stb. (Írtad is: sűrűn beépített belső mag). Ezek mind lakóházak, hiszen írtad: istálló nincs, műhely nincs. Bőven 70 m2 feletti alapterületűek, legyen mondjuk 80 m2, amivel számolunk. 28 571 / 80 = 357 ház. A 357 házban mai szemmel nagy létszámú családok kell, hogy lakjanak (a bronzkorban nem volt egykézés, sok gyerek volt a magas gyermekhalandóság miatt, másként nem tudták volna fenntartani a populációt több száz évig.) Legyen mondjuk egy házban 3 generáció 10 fő. (Véleményem szerint rendkívül mértékletes becslés.) 357 x 10 = 3570 fő - csak a belső magban! A külső rész nyilván ritkábban lakott, viszont nagyobb a területe. 4-500 fő biztosan összejön innen is. Így tehát mértékletes becslés alapján a középső bronzkori Tószegen a "fénykorban" min. 4000 fő lakott! Ami abban a korban (a Föld népessége kb. 1/100-a volt a mainak) egy hatalmas város!
Laikus érdeklődőként megdöbbenve fedeztem fel, hogy 10 hektáros területével pedig összevethető a homéroszi (tehát néhány száz évvel későbbi) Trójával, aminek a területe 27 vagy 35 hektár (írja a Múlt-Kor történelmi folyóirat):

mult-kor.hu/20080825_hatalmas_kereskedovaros_lehetett_troja

Tehát a bronzkori Trója csak kb. 3x volt nagyobb, mint a bronzkori Tószeg. Pedig Trója "hatalmas kereskedőváros" volt, civilizációs központ, korabeli világváros.

Persze ha vmit rosszul számoltam, vagy rosszul értelmeztem, nyugodtan írd meg, nem vagyok sértődős.
süti beállítások módosítása